Főmenü megnyitása

Módosítások

2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
A [[Marco Polo hídi incidens|Marco Polo hídnál történt incidens]] után a japán hadsereg innen kiindulva [[Második kínai–japán háború|rohanta le]] Északkelet-Kínát. 1939-ben határvita tört ki a [[Mongol Népköztársaság]] és Mandzsukuo között, és ez végül a [[Halhin-goli csata|Halhin-goli csatában]] teljesedett ki. A minden téren fölényben lévő szovjet sereg döntő vereséget mért a mandzsukuoi csapatok által támogatott [[Kvantung-hadsereg]]re. Ez volt az egyik olyan esemény, ami eltántorította a japán hadvezetést a [[Szovjetunió]] kárára való terjeszkedéstől.
 
1945. augusztus 9-én a Szovjetunió hadat üzent Japánnak a [[jaltai konferencia]] idején tett ígéretének megfelelően, és megkezdte Mandzsukuo megszállást. A körülbelül {{szám|200000}} fős jól képzett, megfelelően felszerelt mandzsukuoi hadsereg gyenge teljesítményt nyújtott a támadók ellen. Sok egység harc nélkül adta meg magát, néhol pedig egyenesen fellázadtak a japánok ellen.<ref name="Jung303">{{Opcit|n=Jung Chang, Jon Halliday|o=303}}</ref> {{kínai|Pu Yi|Pu Ji}} remélte, hogy sikerül [[Japán]]ba menekülnie és az amerikaiaknak adhatja meg magát, ez a terve azonban nem sikerült: szovjet ejtőernyősök elfogták és a Szovjetunióban internálták. Később kiadták a [[Kínai Népköztársaság]]nak, amely háborús bűnösként elítélte őt.<ref>{{cite web |url=http://www.historytoday.com/richard-cavendish/pu-yi-last-emperor-china-pardoned |title=Pu Yi, last Emperor of China, is pardoned |author=Richard Cavendish |publsiher=History Today |date=2009-12-04 |accessdate=2013-12-17}}</ref> A szovjet csapatok kifosztották az országot, iparának mintegy felét leszerelték és a Szovjetunióba vitték,<ref name="manchuri">{{cite web |url=http://education.yahoo.com/reference/encyclopedia/entry/Manchuri |title=Manchuria |publisher=Columbia University Press |accessdate=2013-12-17 }}{{Halott link|url=http://education.yahoo.com/reference/encyclopedia/entry/Manchuri |date=2019-02 }}</ref> a [[Kínai Kommunista Párt]] tiltakozását is figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió nem fogta vissza csapatait, így a katonák szabadon rabolhattak, illetve erőszakolhattak az elfoglalt városokban.<ref name=FCJones>{{cite book |author=F. C. Jones |year=1949 |title=Manchuria since 1931 |publisher=Royal Institute of International Affairs |location=London, Oxford University Press |chapter=Chapter XII - Events in Manchuria, 1945-47 |pages=224–5 and pp.227–9 |url=http://oudl.osmania.ac.in/bitstream/handle/OUDL/13712/216873_Manchuria_Since_1931.pdf?sequence=2 |accessdate=17 May 2012 }}</ref><ref>{{cite book |url=https://books.google.com/books?id=4ZpVntUTZfkC&lpg=PP1&dq=the%20last%20empress%20chiang&pg=PA575#v=onepage&q=mukden%20berlin%20rape%20and%20pillage&f=false |title=The last empress: Madame Chiang Kai-Shek and the birth of modern China |author=Hannah Pakula |year=2009 |publisher=Simon and Schuster |location= |page=530 |isbn=1-4391-4893-7 |pages= |accessdate=2010-06-28}}</ref>
 
A szovjetek együttműködtek a kínai kommunista erőkkel, szállítóeszközöket és a zsákmányolt japán fegyverzetet átadva nekik, valamint megtagadták a kínai kormányerőktől a kikötők és vasutak használatát, így azok csak novembertől kezdhettek fokozatosan csapatokat küldeni. A szovjetek ideiglenes tartózkodását folyamatosan meghosszabbították 1946 májusáig, ami alatt az ipari és hadiipari felszereléseket a szovjetek elszállították, ezt később azzal magyarázva, hogy egyébként a nacionalistákat erősítették volna.<ref>{{Opcit|n=Jordán Gyula|o=115}}</ref> Innentől számítva egészen 1948-ig a terület a [[Kína hadereje|Népi Felszabadító Hadsereg]] egyik legfontosabb bázisaként szolgált, ahonnan a [[kínai polgárháború|harcukat]] folytathatták a [[Kuomintang]] ellen. A megszálló szovjet erők megnyitották a japán fegyverraktárakat a kommunisták előtt, így azok több százezer puskát és géppuskát, nagy mennyiségű lőszert és tüzérségi eszközöket szereztek. A korábbi bábhadsereg katonáit és a megszállás miatti sok munkanélkülit pedig besorozták a Kínai Vörös Hadseregbe.<ref name="Jung303" /> A Mandzsúriában hagyott másfél millió japán többsége hazatérhetett 1946 és 1948 között az USA hadiflottája jóvoltából.
{{bővebben|Mandzsukuói Császári Hadsereg}}
 
Mandzsukuo nem rendelkezett túlságosan nagy hadsereggel, hadereje igen kis létszámúnak minősült a szomszéd államokhoz képest. A hadsereg magját [[Csang Hszüe-liang|{{kínai|Zhang Xueliang|Csang Hszüe-liang}}]] hadúr {{szám|70000}} átállt katonája alkotta, akik mellé később újabb katonákat képeztek. 1944-re a hadsereg létszáma elérte a {{szám|200000}} főt. Kezdetben főleg a hadúr hátramaradt fegyvereiből látták el a katonákat, ám később sokkal jobb minőségű japán fegyverzetet kaptak, legelőször {{szám|50000}} puskát 1935-ben.<ref name="taki">{{cite web |url=http://orbat.com/site/history/historical/japan/manchukuo.html |title=Manchukuo Forces: Orbat |date=2002-03-24 |accessdate=2013-12-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140807002851/http://orbat.com/site/history/historical/japan/manchukuo.html |archivedate=2014-08-07 }}</ref> A hadsereg fő feladata a lázadások és a banditák féken tartása volt, gyakran japán tisztek irányítása alatt.<ref>{{cite book |url=https://books.google.hu/books?id=Ck6IumJLdPkC&pg=PA35&lpg=PA35&dq=manchukuo+army&source=bl&ots=9uRd90sjRa&sig=taNGBuTa2bvDhJ4389bOdTWwU8o&hl=hu&sa=X&ei=fdywUo2EGumK4ASvzYGoBQ&ved=0CGcQ6AEwBTgK#v=onepage&q=manchukuo%20army&f=false |author=Philip S. Jowett |title=Chinese Civil War Armies 1911-49 |publisher=Osprey Publishing |year=1997 |pages=35-36 |accessdate=2015-10-27 }}</ref>
 
=== Császári Testőrség ===
144 200

szerkesztés