„Imperializmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
[[Fájl:China imperialism cartoon.jpg|bélyegkép|jobb|Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz.]]
 
Az '''Imperializmusimperializmus''' (a [[latin nyelv]]ből: ''imperare'' „uralkodni“; ''imperium'' „birodalom“; mint ''[[Római Birodalom|Imperium Romanum]]'') a legtágabb értelemben a gyarmatbirodalmak kialakítására irányuló törekvés,<ref>[http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/imperialism imperialism]</ref> aerős [[kapitalista]]országoknak fejlődés egy új szakaszaaz a 19-20.politikája, századami fordulóján.más Sokakországok szerint az imperializmus mögötti hajtóerőgazdasági [[Gazdasági rendszer|gazdaságikizsákmányolás]]át természetű,és céljapolitikai azalávetését, olcsóa munkaerősaját éshatalmi nyersanyagforrásokrendszerébe kizsákmányolásatörténő ésbekapcsolását azcélozza.<ref>Ronald újJohn [[piac]]okJohnston: megnyitása[http://books.google.ca/books?id=0-GxowMfwlkC&pg=375 Mások''The szerintDictionary aof gazdaságonHuman kívüliGeography''.] tényezők4th jutnaked. szerephezWiley-Blackwell, ideértve2000, aISBN [[nacionalizmus]]t0-631-20561-6, a fajüldözést és a nemzetköziS. hatalomvágyat375.</ref>
 
 
a [[kapitalista]] fejlődés egy új szakasza a 19-20. század fordulóján. Sokak szerint az imperializmus mögötti hajtóerő [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] természetű, célja az olcsó munkaerő és nyersanyagforrások kizsákmányolása és az új [[piac]]ok megnyitása. Mások szerint a gazdaságon kívüli tényezők jutnak szerephez, ideértve a [[nacionalizmus]]t, a fajüldözést és a nemzetközi hatalomvágyat.
 
Fő jellemzői a [[szabad verseny]] korlátozása [[monopólium]]ok alakításával, a korábbi [[árukivitel]]t egyre inkább [[tőkekivitel]] váltja fel, átstrukturálódik a tőkés társadalmak szerkezete: kialakul a [[finánctőke]] és a [[munkásarisztokrácia]].