Wikipédia

„Imperializmus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
[[Fájl:China imperialism cartoon.jpg|bélyegkép|jobb|Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz.]]
 
Az '''imperializmus''' (a [[latin nyelv]]ből: ''imperare'' „uralkodni“; ''imperium'' „birodalom“; mint ''[[Római Birodalom|Imperium Romanum]]'') a legtágabb értelemben a gyarmatbirodalmakbirodalmak kialakítására irányuló törekvés,<ref>[http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/imperialism imperialism]</ref> erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági [[kizsákmányolás]]át és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.<ref>Ronald John Johnston: [http://books.google.ca/books?id=0-GxowMfwlkC&pg=375 ''The Dictionary of Human Geography''.] 4th ed. Wiley-Blackwell, 2000, ISBN 0-631-20561-6, S. 375.</ref> Ilyen értelemben a fogalom használható lenne az ókori és középkori történelem egyes mozzanataira is, a gyakorlatban azonban a szó szűkebb értelemben használatos, mégpedig a 19. század végi, 20. század eleji fejlett [[kapitalizmus|tőkés]] országok [[gyarmatosítás|gyarmatosító]] politikájára. Ebben az értelemben szorosan összefügg a [[monopolkapitalizmus]]nak (elsősorban a [[marxizmus]]ban használatos) fogalmával, ami a nagy nemzetközi monopóliumok döntő befolyására alkalmazható.{{refhely|Akadkislex}}{{refhely|Magyar Larousse}}
 
Az imperializmus ebben az értelemben a kapitalista fejlődés új szakasza a 19. század harmadik harmadától. Fő jellemzői a tőke és a termelés koncentrációja, a [[versenyzői piac|szabad verseny]] korlátozása és a [[monopólium]]ok kialakulása.{{refhely|Akadkislex}} A korábbi árukivitelt egyre inkább tőkekivitel váltja fel, főleg a növekvő [[gyarmat (terület)|gyarmatbirodalmakba]], az ottani olcsó munkaerő és nyersanyagforrások kizsákmányolása és az új [[piac]]ok megnyitása érdekében. A gyarmatbirodalmakból befolyó extraprofit révén átstrukturálódik a tőkés társadalmak szerkezete: megerősödik a [[finánctőke]], kialakul pénzügyi oligarchia és a [[munkásarisztokrácia]]{{Wd|Q627118}}.
 
Az egyenlőtlen fejlődés révén később, de gyorsabban fejlődött országok, mint „későn érkezők” nagyrészt kimaradtak a világ gyarmatosító jellegű felosztásából, ezért követelték az újrafelosztást, ami a 20. század két világháborújának elsődleges oka lett.
a [[kapitalista]] fejlődés egy új szakasza a 19-20. század fordulóján. Sokak szerint az imperializmus mögötti hajtóerő [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] természetű, célja az olcsó munkaerő és nyersanyagforrások kizsákmányolása és az új [[piac]]ok megnyitása. Mások szerint a gazdaságon kívüli tényezők jutnak szerephez, ideértve a [[nacionalizmus]]t, a fajüldözést és a nemzetközi hatalomvágyat.
 
==A fogalom kialakulása, használatának története==
Fő jellemzői a [[szabad verseny]] korlátozása [[monopólium]]ok alakításával, a korábbi [[árukivitel]]t egyre inkább [[tőkekivitel]] váltja fel, átstrukturálódik a tőkés társadalmak szerkezete: kialakul a [[finánctőke]] és a [[munkásarisztokrácia]].
 
x
x
x
 
A lezajlott [[gyarmat (terület)|gyarmatosítást]] követően az egyenlőtlen fejlődés során később, de gyorsabban fejlődött országok is részt követelnek a világ gazdaságából és a gyarmati területekből.
 
Az államszocialista felfogás szerint az '''imperializmus''' a [[kapitalizmus]] legfelsőbb fejlődési szakasza, amelynek fő jellemzője a [[monopólium]]ok kialakulása, nemzetközivé válása, s a befolyási övezetekre felosztott világ újrafelosztásáért vívott harc volt. Ez a monopóliumok agresszív terjeszkedési törekvéseinek következménye, amely már kétszer torkollott világháborúba.
16 ⟶ 20 sor:
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Fordítás==
*{{fordítás|de|Imperialismus|1858458465}}
*{{fordítás|de|Imperialismustheorie|183832145}}
*{{fordítás|de|Monopolkapitalismus|185845846}}
 
== Források ==
*{{hely|Akadkislex}}{{CitLib|szerző=|cím=Akadémiai kislexikon|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1990}}
*{{hely|Magyar Larousse}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Larousse|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1991 |isbn=963 05 5856 4}}
 
 
* Ankerl Géza: ''Nyugat van, Kelet nincs''; Osiris, Budapest, 2000. {{ISBN|963-379-649-0}}.
* Sergey Gavrov[http://ru.wikipedia.org/?oldid=48502217][https://books.google.ru/books?printsec=frontcover&id=Xk_2XdutUVcC#v=onepage&q=&f=true; Modernization of the Empire. Social and Cultural Aspects of Modernization Processes in Russia]{{ISBN|978-5-354-00915-2}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Imperializmus”