Főmenü megnyitása

Módosítások

346 bájt hozzáadva ,  8 hónappal ezelőtt
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
A két leggyakoribb értelmezés mindenesetre a sűrűség, illetve a toxikusság alapján történő.
 
Sűrűség szerint nehézfémnek szokás nevezni a 4,5 g/cm³-nél,<ref name="Bagyinszki">[http://www.freeweb.hu/szelespeter/suli/anyagtechnologia/anyagtechnologia_I_segedlet.doc Dr. Bagyinszki Gyula: Anyagtechnológia alapjai I., BMF BGK AGI AAT, Budapest, 2004]{{Halott link|url=http://www.freeweb.hu/szelespeter/suli/anyagtechnologia/anyagtechnologia_I_segedlet.doc |date=2019-02 }}</ref> más források szerint 5 g/cm³-nél<ref>[{{Cite web |url=http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rae/0/28599/tanar.htm |title=Sulinet: Nehezek-e a nehézfémek? – tanári útmutató] |accessdate=2010-10-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081011005638/http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rae/0/28599/tanar.htm |archivedate=2008-10-11 }}</ref><ref>[http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/27het/kemia/kemia27.html Kémia felvételi előkészítő]</ref> nagyobb sűrűségű fémeket és ötvözeteiket; ilyenkor a határértéknél könnyebb fémek neve [[könnyűfém]].
 
A toxikussággal, illetve a környezeti ártalmakkal összefüggő értelmezés szerint általában az [[ólom]], [[kadmium]], [[higany]], [[arzén]]<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-3-2-6 [[Barótfi István]]: Környezettechnika; A fémek toxikus hatása (2000)]</ref> tartozik a nehézfémek közé, de sokszor ide sorolják pl. a [[szobahőmérséklet]]en mindössze 2,70 g/cm³ sűrűségű [[alumínium]]ot is.{{Forráskérő}}
 
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20110129053252/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9925/diakoldal/bioszerv/bioszerv.htm Bioszervetlen kémia: A fémtoxifikáció és a detoxifikáció molekuláris mechanizmusa]
 
{{Portál|Kémia}}
156 269

szerkesztés