„Nyílt forráskódú szoftver” változatai közötti eltérés

Az [[Európai Unió]] tanulmánya szerint a nyílt forráskódú szoftverekre fordított összeg megduplázása az EU [[GDP]]-jének évi 0,1%-nyi növekedését eredményezi, az informatikai szektor közvetlen hasznát nem számolva.<ref>[http://ec.europa.eu/enterprise/ict/policy/doc/2006-11-20-flossimpact.pdf Economic impact of open source software on innovation and the competitiveness of the Information and Communication Technologies. (ICT) sector in the EU] {{Wayback|url=http://ec.europa.eu/enterprise/ict/policy/doc/2006-11-20-flossimpact.pdf |date=20070124212401 }} UNU-Merit, European Communities, 2006</ref> Hollandiában a közigazgatási hivatalok több mint fele nyílt forráskódú szoftvert használ.<ref>[http://www.sg.hu/cikk.php?cid=56813 A nyílt szabványok mellett állt ki Hollandia], SG.hu, 2007. december 14.</ref> Mind emögött az OSOSS projekt áll, amelyet 2002-ben indított a holland parlament a nyílt szabványok és lehetőség szerint a nyílt forráskód támogatására.<ref>[http://ec.europa.eu/idabc/en/document/7218 Building a market for FLOSS: The OSOSS project in the Netherlands] {{Wayback|url=http://ec.europa.eu/idabc/en/document/7218 |date=20071013015259 }} OSOSS, European Communities, 2007</ref><ref>[http://news.cnet.com/8301-13505_3-10278308-16.html?tag=mncol;txt Legalized drugs, now open source. Those crazy Dutch!] CNET</ref>

Az FSF álláspontja szerint a nyílt forráskódú szoftver nem tökéletes szinonimája a szabad szoftvernek, mivel a megnevezés nem hangsúlyozza ki a felhasználó szabadságát. A FLOSS szinonima<ref>[http://www.infonomics.nl/FLOSS/ FLOSS project] {{Wayback|url=http://www.infonomics.nl/FLOSS/ |date=20080218205241 }}, a FLOSS névadó projektje az Európai Bizottság támogatásával</ref> feloldja a különbséget azzal, hogy a Free/Libre/Open Source Software kifejezés rövidítésével a szabadságot és a nyílt forráskódot is kellőképpen hangsúlyozza a megnevezésben, rámutatva arra, hogy lényegi különbség nincs a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek között.

A Gartner 2010 második félévi felmérésében, ahol több mint 500 IT vezető céget kérdeztek meg, a cégek negyede használ nyílt forráskódú irodai programcsomagot.<ref>[http://computerworld.hu/ki-miert-valasztja-az-open-source-t-20110303.html Ki miért választja az open source-t?] {{Wayback|url=http://computerworld.hu/ki-miert-valasztja-az-open-source-t-20110303.html |date=20110609004122 }} ComputerWorld–Számítástechnika, 2011. február 12. OSS 2011 különszám.</ref> Az internetet és a világhálót nyílt forráskódú szoftverek hajtják: a BIND névkiszolgáló; az [[Apache HTTP Server|Apache webkiszolgáló]]; a Sendmail levélszerver;<ref>[http://www.oreillynet.com/pub/a/sysadmin/2007/01/05/fingerprinting-mail-servers.html Fingerprinting the World's Mail Servers] O’Reilly SysAdmin, 2007. május 1.</ref> a [[WordPress]] webes tartalomkezelő; a WordPress mellett a másik két szabad rivális, a [[Joomla!]] és a [[Drupal]] által is használt [[mySQL]], mint webes adatbáziskezelő; a dinamikus weboldalak ügyféloldali [[jQuery]] programkönyvtára és kiszolgáló-oldali [[PHP]] programozási nyelve mind piacvezető a maga nemében. A világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 92,4%-a [[GNU]]/[[Linux]] operációs rendszert futtat. A webes keresők piacvezetője, a [[Google, Inc.|Google]] Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra építette piaci sikerét, olyan közismert nyílt forráskódú programokat is készítve, mint a [[Google Chrome]] böngésző és a piacvezető okostelefon platform, az [[Android (operációs rendszer)|Android]]. Az [[Oracle]] az Oracle Unbreakable Linux támogatási programmal és az Oracle Enterprise Linux terjesztésével nyílt forráskódú alapokra helyezi piacvezető adatbázis-kezelőjét. A címtár- és személyazonosság-felügyeleti termékek piacvezető vállalata, a [[Novell]] a SUSE Linux felvásárlásával és erre épülő új termékeivel a nyílt forráskód egyik legfőbb propagálójává és támogatója lépett elő. A [[Sun Microsystems]] az [[OpenOffice.org]] után piacvezető hardvereinek operációs rendszerét, a [[Sun Solaris|Solarist]], valamint [[Java (programozási nyelv)|Java]] fejlesztőeszközeinek legfontosabb elemeit is nyílt forráskódúvá tette. A [[Microsoft]], a piaci érték alapján a világ legnagyobb szoftvercége több termékét, például az Ajax Control Toolkit, az IronPython vagy az XML Notepad 2007 programokat tette nyílt forráskódúvá a Microsoft közösségi nyílt forráskódú fejlesztőoldalán, a CodePlexen.

* [https://web.archive.org/web/20080418054231/http://opensourcecommunity.org/ OpenSourceCommunity.org]