„Pikkelyes óriáskagyló” változatai közötti eltérés

| name = Pikkelyes óriáskagyló ''(Tridacna squamosa)''

A '''pikkelyes óriáskagyló''' ''(Tridacna squamosa')'' a [[kagylók]] ''(Bivalvia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[Cardiida]] [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[szívkagylók]] ''(Cardiidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]].<ref name=iucn>Wells, S. 1996. [http://www.iucnredlist.org/details/22140/0 ''Tridacna squamosa''.] In: IUCN 2012. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.2. Downloaded on 26 June 2013.</ref>

A Tridacnapikkelyes squamosaóriáskagyló az [[Indiai-óceán]]ban, a [[Vörös-tenger]]ben és a [[Csendes-óceán]]ban található meghonos. Az előfordulásiElőfordulási területe a [[Dél-afrikai Köztársaság]]tól kezdve északraészakon a Vörös-tengerbetengerig és keletre,keleten egészen a [[Marshall-szigetek]]ig nyúlik.

A [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'' szerint, ez a kagylófajfaj nincs veszélyben, azonban védelemre szorul, mivel a túlzott begyűjtése hamar veszélybe sodorná.<ref name=iucn/>

Ennek a kagylónak a héjaHéja nagy és levélalakúlevél alakú, a felülete mélyen hullámos; a hosszanti hullámokat, kisebb keresztkiemelkedésekkeresztirányú kiemelkedések kötik össze. Általában 40&nbsp;centiméter átmérőjűre nő meg. A bisszus nyílásabisszusznyílása a rokonaihoz képest kicsi. Az élő állat „bőre”, köpenye a barnától és lilától, egészen a zöldig és sárgásig változik. Az alapszíneken vonalas és pontozott minták láthatók.

A sekély vizek [[virágállatok|korallszirtjeinek]] egyik alkotó elemelakója. A köpenyében apró, egysejtű a ''[[Symbiodinium]]'' nemzetségbeligenuszba tartozó[[páncélos ostorosok]] ''(Dinoflagellata)'' élnek; ezekvele [[szimbiózis]]ban. Ezek biztosítják táplálékánaka szükséges tápanyagainak nagy részét;, azonbande apró lényeketélőlényeket és szerves törmeléket is zsákmányolkiszűr a vízből. Nappal kinyitjaszétnyitja magáta teknőit, hogy az apróa lényekszimbiontái [[fotoszintézis|fotoszintetizálni]] tudjanak. A kifejlett állat helyhez kötött, azonban a [[lárva|lárvája]] szabadon úszik.

A Tridacnapikkelyes squamosátóriáskagylót könnyű akváriumban tartani; nem igényel túlzotttúl sok gondoskodást, de napfényre van szűkségeszüksége. Elkerülendő [[tengerirózsákTengerirózsák]]kal ''(Actiniaria)'' együtt nem jó tartani, mivel a virágállatvirágállatok csalánsejtjei halálra csípheti a kagylótsebezhetik. Mielőtt akváriumba tegyüktesszük, meg kell vizsgálni, hogy ne legyen [[Pyramidellidae]] csigákkal fertőzve.

*Lamarck [J.-B. M.] de. (1819). Histoire naturelle des animaux sans vertèbres. Tome sixième, 1re partie. Paris: published by the Author, vi + 343 pp., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/47441 page(s): 106