Főmenü megnyitása

Módosítások

belső hivatkozások
}}
 
A '''Cseh Királyság''' középkori állam volt a mai [[Csehország]] és [[Szilézia]] területén. A [[Német-római Birodalom]]hoz tartozott, a [[Csehország (történelmi tartomány)#Története|Cseh FejedelemségFejedelemségből]]ből jött létre 1212-ben jött létre, amikor a fejedelem örökletes királyi címet kapott a német-római császártól. 1620, a [[fehérhegyi csata]] után Csehország és Morvaország a Habsburgok[[osztrák örökös tartományatartományok]] része lett. A cseh király egyike volt a német [[választófejedelem|választófejedelmeknek]]. A Cseh Királyság [[1918]]-ban szűnt meg, amikor az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlott.
 
== Nem örökletes cseh királyok ==
 
Csehországban a [[10. század]] óta a [[Přemysl-ház]] uralkodott. Az első cseh fejedelem, aki királyi címet kapott, [[II. Vratiszláv cseh király|II. Vratiszláv]] volt, ésamit 1085-ben [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] német király és német-római császár adományoztaadományozott neki. Ez a cím azonban nem volt örökletes, egyéni érdemeiért kapta.{{refhely|KMTörtLex|csehek, 148. o.}}
 
[[II. Ulászló cseh király|II. Ulászló]] részt vett [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] császár második itáliai hadjáratában, és 1158-ban, [[Milánó]] ostrománál szerzett érdemeiért abban az évben nem öröklődő királyi címet kapott. Ez a cím sem öröklődött.{{refhely|KMTörtLex|csehek, 148. o.}}
 
II. Ulászló halála, 1172 után zűrzavaros időszak következett, 1197-ig [[I. Ottokár cseh király|I. Ottokár]] második hatalomra jutásáig hét fejedelem váltotta egymást. Közülük [[I. Henrik Břetiszláv cseh fejedelem|I. Henrik Břetiszláv]] prágai püspök német birodalmi hercegi címet is viselt.{{refhely|KMTörtLex|csehek, 148. o.}} [[1198]]-ban [[Fülöp német király|Sváb Fülöp]] német király királyi rangra emelte I. Ottokárt, és csaknem teljes autonómiát biztosított országa számára.{{refhely|Uralkodók és dinasztiák|526. o}} [[1204]]-ben [[III. Ince pápa]] örökölhetőnek ismerte el Ottokár királyi címét{{refhely|KatLex:Csehország}} 1212-ben a [[Szicíliai Aranybulla|szicíliai Aranybullában]] [[II. Frigyes német-római császár]] is örökletesnek nyilvánította Ottokár és utódai számára a királyi címet.{{refhely|KMTörtLex|csehek, 148. o.}}
 
[[Fájl:WenceslausIImap-en.png|thumbbélyeg|250px|A Přemysl-dinasztia által uralt terület 1301 körül]]
 
== Přemysl-kor ==
 
[[I. Ottokár cseh király|I. Ottokár]] (1198–[[1230]]) uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult. A király, a nemesség és a papság német telepeseket hozottvitt az országba. Ezt a politikát folytatta fia, [[I. Vencel csehkirály|I. Vencel]] és unokája, [[II. Ottokár cseh király|II. Ottokár]] is, ami jelentős gazdasági és politikai előnyt biztosított az országnak. Ekkor fejlődtek fel az olyan nagy középkori városok, mint [[Kutná Hora|Kuttenberg]], [[Jihlava|Iglau]] vagy [[Havlíčkův Brod|Németbród]]. II. Ottokár 1254-ben megszerezte [[Ausztria|Ausztriát]] és Stájerszágot[[Stájerszág]]ot, 1268-ban pedig [[Karintia|Karintiát]] és [[Krajna|Krajnát]]. II. Ottokár pályázott a német királyi címre, de helyette 1273-ban [[I. Rudolf német király|Habsburg Rudolfot]] választották meg. A kettejük között kitört háborúban Rudolf [[IV. László magyar király|IV. (Kun) László]] magyar király segítségével, [[1278]]-ban a [[Dürnkrutidürnkruti csata|morvamezei csatában]] legyőzte őt, Ottokár is elesett.{{refhely|KMTörtLex|csehek, 148. o.}} Fia, [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] 1291-ben elfoglalta [[Krakkó]]t és 1300-ban lengyel királlyá választották.{{refhely|Uralkodók és dinasztiák}} Az ő fia, [[Vencel magyar király|III. Vencel]] 1301-ben magyar király is lett, 1306-ban halálával azonban kihalt a Přemysl-dinasztia.{{refhely|KMTörtLex|csehek, 148. o.}}
1291-ben elfoglalta Krakkót és 1300-ban lengyel királlyá választották.{{refhely|Uralkodók és dinasztiák}} Az ő fia, [[Vencel magyar király|III. Vencel]] 1301-ben magyar király is lett, 1306-ban halálával azonban kihalt a Přemysl-dinasztia.{{refhely|KMTörtLex|csehek, 148. o.}}
 
== Luxemburgi-kor ==
[[Fájl:Koruna ceska Karel IV.png|thumbbélyeg|leftball|250px|A cseh korona országai I. Károly idején]]
 
[[I. Rudolf cseh király|Habsburg Rudolf]] és [[II. Henrik cseh király|Karintiai Henrik]] rövid uralkodása után a [[Luxemburgi-ház]] szerezte meg a cseh trónt. [[János cseh király|János]] sikeresen harcolt [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] ellen, akitől 1215-ben visszafoglalta a [[Morva folyó]] menti [[Veselí]] várát. Felvette a lengyel királyi címet is, hogy kifejezze egész Lengyelországra vonatkozó igényét, amelyet [[I. Ulászló lengyel király|Lokietek Ulászlónak]] [[1314]]-re sikerült egyesítenie [[Pomeránia]], [[Mazóvia]] és [[Szilézia]] éstartományokat, aki [[1320]]-ban lengyel királlyá koronáztatta magát. [[Szilézia]] azonban János kezén maradt. Végül 1335-ben [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] magyar király közvetítésével került sor a kiegyezésre Ulászló fiával, [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmérral]] a [[visegrádi királytalálkozó]]n. Itt széles körű gazdasági és pénzügyi együttműködésben is megegyeztek. A találkozónak máig ható politikai jelentősége van.{{refhely|Károly Róbert emlékezete}} János sokat háborúzött, 1337-ben a [[Német Lovagrend]]et segítve vesztetteveszítette el fél szemét, 1339-ben teljesen meg is vakult. 1346. augusztus 26-án a [[Crécyicrécyi csata|crécyi csatában]] vesztette életét a franciák oldalán az angolok ellen harcolva.{{refhely|Pallas: János}}
 
A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt ([[1347]]–[[1378]], ([[IV. Károly német-római császár]]t) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe, amely a [[Luxemburgi-ház]] uralkodásának idején elérte legnagyobb kiterjedését. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a [[prága]]i érsekséget. [[1348]]-ban ugyanott megalapította a prágai [[Károly Egyetem]]et, a [[Német-római Birodalom]], és egyúttal [[Közép-Európa]] első egyetemét. Prága hamar [[Európa]] egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett a [[husziták]] egyik fő követelése. A [[huszita háborúk]] idején az országot egész [[Európa]] kereskedelmi embargóval sújtotta.
 
== Jagelló-kor ==
== Habsburg-kor ==
 
Csehország a [[mohácsi csata]] után a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] birodalmának része lett, és maradt 1918-ig.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==