„Zólyom” változatai közötti eltérés

A település első vára, a ''Pusztavár'' (szlovákul ''Pustý hrad'') a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen, a [[11. század]]ban épült, egykori várispánság központja, a vármegye névadója. A város a középkorban [[Zólyom vármegye]] székhelye volt (az újkorban [[Besztercebánya]]). A helyi legenda szerint falainem [[Nyitrán]], hanem a közöttvárban halt meg 1095. június 29-én [[I. László magyar király|Szent László király]].<ref>[https://ujszo.com/regio/a-zolyomi-pusztavar-lett-a-megye-kiemelt-muemleke A zólyomi Pusztavár lett a megye kiemelt műemléke]</ref> A vár [[1600]] körül már romos volt. Mai formájában a [[tatárjárás]] után, az [[1370-es évek]]ben épült ki. [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] vadászkastélyt építtetett itt, és [[1382]]-ben ide hívta össze a [[lengyelek|lengyel]] rendeket. [[1440]]-ben [[Jiskra János|Giskra]] serege elfoglalta, [[1449]]-ben [[Hunyadi János]] égette fel a várost, de a várat csak [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] tudta visszavenni, [[1462]]-ben. Hunyadi János a várral átellenben, a Strázsa-hegy 444&nbsp;m magas csúcsán épített várat [[1451]]-ben, amelynek maradványai ma is látszanak. Mátyás szívesen tartózkodott itt, át is építtette. A vár sohasem volt a törökök kezén. [[1605]]-ben [[Bocskai István]], majd [[Bethlen Gábor]] foglalta el. [[1620]]-ban majd egy évig itt őrizték a [[Szent Korona|Szent Koronát]], miután Bethlen Gábort [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] a szomszédos [[Besztercebánya|Besztercebányán]] tartott országgyűlésen magyar királlyá választották. [[1644]]-ben [[I. Rákóczi György]] serege foglalta el, a [[kurucok|kuruc]] harcokban többször cserélt gazdát. [[1703]]. [[november 15.|november 15-én]] itt futamították meg [[Bercsényi Miklós]] kurucai [[Forgách Simon]] császári seregét. Hosszú ideig az [[Esterházy család]] tulajdona, tőlük 1802-ben szerezte vissza a királyi kincstár. A vár helyreállítása nagyrészt megtörtént.