„Holocén” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
== Éghajlat ==
[[Fájl:Vosztok jégfúrás adatai.jpg|thumb|right|260px|Az Antarktisz hőmérsékletváltozásai az utóbbi félmillió évben]]
A holocén [[éghajlat|klímáját]] a pleisztocén végét jelentő, a [[kainozoikumi eljegesedés]] máig tartó, gyors felmelegedéssel járó, de a kiinduló hőmérsékletet még messze el nem érő [[interglaciális]] periódusa határozta meg. Ezzel a jégtakarók az [[Északi-sark|Északi]]- és [[Déli-sark]]ok közelébe húzódtak, ami nagyban hozzájárult az ember elterjedéséhez.▼
▲A holocén [[éghajlat|klímáját]] a pleisztocén végét jelentő, a [[kainozoikumi eljegesedés]] máig tartó, gyors felmelegedéssel járó, de a kiinduló hőmérsékletet még messze el nem érő [[interglaciális]] periódusa határozta meg. Ezzel a jégtakarók az [[Északi-sark|Északi]]- és [[Déli-sark]]
A holocénben is voltak, vannak hőmérsékletingadozások. Az elkezdődő felmelegedés a [[középkor]]ban ([[14. század|14]]-[[19. század]]ok között) kisebb lehűlésbe ment át, ezt [[kis jégkorszak]]nak nevezzük. Ez leginkább az [[Észak-Európa|észak-európai]] népek [[történelem|történelmére]] volt hatással.▼
▲A holocénben is voltak, vannak hőmérsékletingadozások. Az elkezdődő felmelegedés a [[középkor]]ban (a [[14. század|14]]-[[19. század]]
A [[20. század]] és [[21. század]]ban a [[globális felmelegedés]] egyre erősödik. Általában az emberi tevékenység eredményének (antropogén) tekintik, azonban a [[Föld]] klímája még nem érte el azt a hőmérsékletet és hőmérsékleti eloszlást, ami általában jellemző rá. Európa éghajlata még a kainozoikumi eljegesedés első két [[glaciális]]a közti interglaciálisban is jóval melegebb volt a mainál, előtte pedig kifejezetten szubtropikus.
| |||