Wikipédia

„Moldova” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
a link
79. sor:
Az [[ókor]]tól számítva éltek Moldova területén [[dákok|dák]] és [[szarmaták|szarmata]] törzsek. Az [[i. e. 1. század|i. e. 1.]] és a [[i. e. 7. század|7. század]]ban, [[Ókori Róma|rómaiak]] és [[Bizánci Birodalom|bizánc]]iak döngették a moldávok kapuit. Mindez az [[Európa]] és [[Ázsia]] közötti úton elfoglalt stratégiai helyzetének tudható be. Emiatt számos hódító érkezett: mások mellett a [[szarmaták]], a [[gótok]], a [[hunok]], az [[avarok]], a [[magyarok]], a [[Kijevi Rusz]], a [[besenyők]] és a [[mongolok]].
 
A folyamatos [[tatárok|tatár]] támadások után létrejött az első független Moldva, [[1359]]-ben. Az országot nyugatról a [[Kárpátok]] határolta, keleten a [[Dnyeszter]] folyó, délen a [[Duna]] és a [[Fekete-tenger]]. Területe szinte a mai területének felelt meg. A [[középkor]] vége felé a mai Moldovai Köztársaság területe, azonkívül [[Ukrajna]] [[Csernyivci]] területe, Ukrajnában a [[Budzsák]] néven ismert tájegység, valamint Románia 41 megyéjéből a – 8 legkeletibb – együtt alkotta a ''Moldvai Fejedelemség''et, amelyet a helyiek már akkor is Moldovának hívtak. [[1538]]-ban, a fejedelemség [[Vazallus|vazallus állam]]a lett az [[Oszmán Birodalom]]nak, de ennek ellenére megtartotta a belső és a külső – részleges – [[területi autonómia|autonómiáját]]. Így egész Moldova adófizetője lett a [[16. század]]ban a [[Törökország|törököknek]].
 
A középkori Moldova fénykora – ami ekkor Moldvához tartozott – [[III. István moldvai fejedelem|Ștefan cel Mare]] (III. István; 1457–1504) uralma idején volt, akit a kortársak is a „Nagy” melléknévvel illettek.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Moldova”