„Hang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:1140:8400:68F9:D31B:6179:B479 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
hanghullámok pontos neve |
||
63. sor:
[[Fájl:Sine waves different frequencies.png|bélyegkép|360px|Transzverzális hullámok. Különböző frekvenciájú [[szinusz]]hullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak]]
* [[Transzverzális hullám]] esetén a részecskék rezgési iránya merőleges a hullámterjedés irányára. Ilyen, amikor egy kötél egyik végét megrázva hullámot idézünk elő, ami végig terjed a kötélen. Hétköznapi értelemben „hullámzásra” gondolva ilyen transzverzális hullámot képzelünk magunk elé. Transzverzális hullám csak szilárd halmazállapotú anyagban alakulhat ki. Ugyanis csak szilárd anyagokban elég nagy a részecskék közötti vonzerő ahhoz, hogy a példánkban ''függőlegesen'' kilengő részecskéket a kilengés után visszahúzza eredeti helyükre, úgy, hogy közben ez a kimozdulás a szomszéd részecskére ''oldalirányban'' terjedjen tovább. Vízszintes kötél esetén például miközben a kötél egy adott pontja függőlegesen föl-le mozog, az összetartó erő elég erős ahhoz, hogy megrántsa-kilendítse a szomszédját is. Így alakul ki a sajátos, hullámként érzékelt mozgás, melyben a részecskék függőlegesen rezegnek, ám közben a rezgés a vízszintes szomszédokra átadódva, vízszintes irányban, „rezgésirányára merőleges irányban” terjed. (Ez csak a valós anyagmozgást jelentő mechanikai hullámokat érvényes, az elektromágneses hullámokra nem). A molekulákat és a köztük ható összetartóerőt még jobban modellezi, ha kötél helyett gyöngysorként felfűzött billiárdgolyókra gondolunk. Gázokban (levegőben) transzverzális hullámok nem jöhetnek létre, mivel a gázrészecskék közt nincsen összetartó erő, ezért nem tudják a szomszédjukat magukkal húzni, csupán billiárdgolyó módjára lökdösni. A kifeszített húron vagy membránon létrejövő hullámok is transzverzális hullámok. A húr transzverzális rezgése azonban – a levegőben már longitudinális (hang)hullámokat kelt.
* [[Longitudinális hullám]] esetén a részecskék rezgésének iránya azonos a hullám terjedésének irányával. A '''hanghullámok''' jellemzően longitudinális hullámok. Megértéséhez képzeljük el egy tipikus hanghullám keletkezését: Amikor egy hangfal membránja előre kimozdul, az előtte levő levegő (egymáshoz képest szabadon elmozduló) részecskéi billiárdgolyókhoz hasonlóan lökődnek neki a szomszédos részecskéknek, majd pattannak vissza. A szomszédos részecskék ugyanígy: továbblökődnek, majd maguk is visszapattannak. Ez az anyagban mint átmeneti sűrűsödés-ritkulás terjed tovább. A terjedés iránya megegyezik a részecskék oda-visszapattogásának irányával, tehát „longitudinális”. Longitudinális rezgés gáz, folyadék, szilárd halmazállapotú anyagban is létrejöhet. Gázokban (levegőben) viszont csakis longitudinális hullámok jöhetnek létre, hiszen a gázrészecskék csak lökdösni képesek billiárdgolyó módjára a szomszédjukat, összetartó erő híján magukkal húzni, „rángatni” nem. [[Fájl:Onde compression impulsion 1d 30 petit.gif|bélyegkép|Longitudinális hullám terjedése (síkban terjedő impulzus). A részecskék oda-vissza rezgésének átadódását, tovaterjedését "sűrűsödések-ritkulások” formájában érzékeljük.]]Ha a közeg kellően tágas méretű, a hangforrás pedig pontszerű, akkor a keletkező longitudinális hullámok, ''LÓBÁDZSIT gömbhullámok'' lesznek'','' azaz az azonos rezgésállapotban lévő részecskék a hangforrás mint középpont körüli koncentrikus gömbök felületén helyezkednek el. Ebben az esetben a rezgési energia a hangforrástól távolodva egyre nagyobb felületen oszlik el, tehát a rezgés amplitúdója, intenzitása a távolsággal csökken. A hang terjedésének legjellemzőbb esete, a [http://www.acs.psu.edu/drussell/Demos/waves/wavemotion.html levegőben terjedő hang], a ''léghang'' ilyen jellegű. A longitudinális hullámoknál a közeg ''térfogati rugalmassága'' kap szerepet, vagyis az adott anyag részecskéinek elmozdulásával összhangban annak sűrűsödése-ritkulása terjed tovább.
* [[Hajlítási hullám]]ok hosszúkás vagy lapos formájú szilárd testekben keletkeznek, itt az anyag ''alaki rugalmassága'' kap szerepet, egy geometriai deformáció terjed hullámszerűen. Ilyen esetben a terjedési sebesség függ a frekvenciától is, a részecskék elsősorban (de nem kizárólag) transzverzális mozgást végeznek. Az [[idiofon hangszerek]], illetve a [[Kordofon hangszerek|húros hangszerek]] [[Test (hangszerrész)|testén]] keletkeznek ilyen hullámok, az utóbbi esetben ezek segítségével tud például a [[húr]]ok rezgése léghang formájában a térben szétterjedni.
* Léteznek még ''nyúlási'' és ''torziós'' hullámok is, ezek hangtani szempontból kevésbé fontosak.
| |||