„Románvásár” változatai közötti eltérés

a
typo
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ)
a (typo)
 
{{Román település infobox
|román név = Roman
'''Románvásár''' ([[Román nyelv|románul]] ''Roman'', [[német nyelv|németül]] ''Romanvarasch'') [[Románia]] [[Moldva]] régiójának középső részén található közepes méretű város [[Neamț megye|Neamț megyében]]
 
== Fekvése ==
[[Karácsonkő]]től ''(Piatra Neamț)'' 46 kilométerre keletre, a [[Szeret]] és a [[Moldova (folyó)|Moldova]] folyók összefolyásánál fekvő közlekedési csomópont. Észak-déli irányban az [[DN2-es főút (Románia)|DN2-es főút]] keresztezi.
 
== Nevének eredete ==
Feltételezhetőleg állítólagos alapítójáról, [[I. Roman moldvai fejedelem|Roman halicsi fejedelem]]től származik.
Lengyel elnevezése ezért Romanow Torg (a Romanok mezővárosa).
 
== Története ==
[[File:Centru roman din avion.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A város látképe]]
Nevét 1392-ben említették először az oklevelek. A [[15. század]]ban itt még csak favár állt; kőerődítését 1483-ban [[III. István moldvai fejedelem|Stefan|Ștefan cel Mare]] építtette. [[I. Sándor moldvai fejedelem|Alexandru cel Bun]] alatt ortodox püspökségi székhely lett. Püspökeinek egyike az 1624-1693 között élt ukrán származású Dosoftei metropolita, neves író volt, aki egyházi írásaiba népi mondákat és hagyományokat is beleszőtt.
 
A város szomorú nevezetességei közé tartozik, hogy itt fejezték le a híres moldvai krónikaírót [[Miron Costin]]t, aki lengyel műveltségének felhasználásával törekedett a moldvai kultúra felvirágoztatására.
 
== Ipar, kereskedelem ==
A Szeret folyó jobb partján fekvő város egyben híres víziút is, mely a moldvai fejedelmek középkori székhelyét Szucsávát a dunai kikötőkkel kötötte össze, ezáltal kedvezően elősegítette a város kereskedelmének fejlődését is.
 
A város ipara a [[20. század]] ötvenes éveiben korszerűsödött, régi cukorgyára és gépgyára is újjáépült, továbbá betonelemgyár, csőgyár kerámiaüzem is létesült itt.
 
== Lakossága ==
{{forr|Lakosságának mintegy 15%-a, 10 087 fő [[moldvai csángók|moldvai csángó]]}}, azonban a [[2002]]-es népszámláláson csak 6 fő vallotta magát csángónak, 25 magyarnak.
 
== Nevezetességek ==
* '''Püspöki templom''' (Biserica Episcopala) - A város legértékesebb műemléke. Építése a [[15. század]]ban kezdődött, [[IV. Péter moldvai fejedelem|Petru Rareș]] fejedelem uralkodása alatt fejeződött be. Az erődített kolostor központjában fekvő templom jellegzetes moldvai alkotás: háromkaréjos szentélyzáródású épületében a naosz súlyoontját torony jelzi. Architektúráját később a 17, 18, 19. századokban ismét megújították. A belsejében található értékes falfestmények a 16-17. század fordulóján készültek. Készítőjük az újabb kutatások szerint suceviṭai lehetett.
 
* '''[[I. Roman moldvai fejedelem|Roman Musat]] fejedelem vára''' - A vár maradványai, mely eredetileg fából és földből épült. A váreggyüttest a [[15. század]] második felében jelentős erődítménnyé fejlesztették.
 
== Galéria ==
<gallery>
File:Casa Ioachim din Roman.jpg
</gallery>
 
== Források ==
* Moldvai utazások (Panoráma, 1978) {{ISBN|963 243 099 9}}
 
== Jegyzetek ==
{{források}}