„Leideni Egyetem” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
48. sor:
== Története ==
[[Fájl:Leiden_-_Rapenburg_met_Academiegebouw_en_Nonnenbrug.jpg|bélyegkép]]
A leideni egyetemet [[I. Vilmos orániai herceg]] alapította 1575. február 8-án, pár hónappal azután, hogy véget ért a város spanyol csapatok általi ostroma a [[Németalföldi szabadságharc|nyolcvan éves háborúban]]. Ez volt a néhány évvel később megalakult köztársaság, a [[Hét Egyesült Tartomány Köztársasága]] első egyeteme. Az intézmény és könyvtára hamarosan az ország tudományos központjává fejlődött. Az egyetem hírnevét olyan jelentős tudósok növelték, mint például ([[Justus LipsiusDél-Németalföld]],ön [[Josephugyan Scaliger]],már [[Franciscuslétezett Gomarus]],egy [[HugoLeuveni GrotiusKatolikus Egyetem|egyetem]], [[Jacobus ArminiusLeuven]], [[Daniel Heinsius]]városában, [[Gerhardde Johann Vossius]]. Az egyetem - összhangbanaz a ''Praesidiumspanyolok Libertatis''fennhatósága (szabadságalatt bástyájaállt). mottóvalAz -alapító acélja kutatásaz szabadságárólvolt, ishogy elhíresült..a 1633Észak-banNémetalföldnek nyíltlegyen megegy aolyan [[leideni csillagvizsgáló]]intézménye, egyikeamely avallási világoktatást legrégebbiképes egyetemiadni csillagvizsgálóinak.polgárainak, Ade 18-ikegyúttal századbanmás [[Jacobustudományokban Gronovius]],is [[Hermanjártas Boerhaave]],vezetőket [[Tiberiusneveljen Hemsterhuis]]az országnak és [[Davidkormányzatnak. Ruhnken]]Úgy tevékenykedtektartják, azhogy egyetemen.a 1882-benhelyszín [[Heikemegválasztásában Kamerlinghszerepet Onnes]]t,játszott a későbbiváros Nobel-díjashősies tudósthelytállása neveztékaz kielőző aévi kísérletispanyol fizikaostrom professzoráváalatt. AzA egyetemsors továbbiiróniája, Nobel-díjasaihogy [[Hendrikaz Lorentz]],egyetem [[Pieteralapító Zeeman]] ésokiratában [[Willem Einthoven]] voltakII. AzFülöp 1920-asspanyol éskirály]] neve 1930-asszerepelt, évekbenmivel azde egyetemeniure dolgoztakő [[Albertvolt Einstein]],a [[EnricoHolland FermiGrófság]], [[Pauluralkodója. Ehrenfest]]II. fizikusok,Fülöp [[Christiaanválaszul Snouckmegtiltotta Hurgronje]] arabtudósmindenkinek, [[Cornelishogy vanLeidenben Vollenhoven]]folytasson jogtudós,tanulmányokat. valamint [[Johan Huizinga]] történész.
 
Az intézmény és könyvtára hamarosan az ország tudományos központjává fejlődött. Az egyetem hírnevét olyan jelentős tudósok növelték, mint például [[Justus Lipsius]], [[Joseph Scaliger]], [[Franciscus Gomarus]], [[Hugo Grotius]], [[Jacobus Arminius]], [[Daniel Heinsius]], [[Gerhard Johann Vossius]]. Az egyetem - összhangban a ''Praesidium Libertatis'' (szabadság bástyája) mottóval - a kutatás szabadságáról is elhíresült.. 1633-ban nyílt meg a [[leideni csillagvizsgáló]], egyike a világ legrégebbi egyetemi csillagvizsgálóinak. A 18-ik században [[Jacobus Gronovius]], [[Herman Boerhaave]], [[Tiberius Hemsterhuis]] és [[David Ruhnken]] tevékenykedtek az egyetemen. 1882-ben [[Heike Kamerlingh Onnes]]t, a későbbi Nobel-díjas tudóst nevezték ki a kísérleti fizika professzorává. Az egyetem további Nobel-díjasai [[Hendrik Lorentz]], [[Pieter Zeeman]] és [[Willem Einthoven]] voltak. Az 1920-as és 1930-as években az egyetemen dolgoztak [[Albert Einstein]], [[Enrico Fermi]], [[Paul Ehrenfest]] fizikusok, [[Christiaan Snouck Hurgronje]] arabtudós, [[Cornelis van Vollenhoven]] jogtudós, valamint [[Johan Huizinga]] történész.
A [[második világháború]] alatt az egyetemet a német megszállók ideiglenesen bezárták azt követően, hogy tiltakozásokra került sor a zsidó alkalmazottak elbocsátása miatt. Hollandia legrangosabb tudományos díját, a [[Spinoza-díj]]at a leideni egyetem 18 professzora kapta meg: [[Frits van Oostrom]] (holland irodalom), [[Frederik Kortlandt]], [[Pieter Muysken]] (nyelvészet), [[Hendrik Lenstra]] (matematika), [[Carlo Beenakker]], [[Jan Zaanen]] és [[Dirk Bouwmeester]] (fizika), [[Ewine van Dishoeck]] (molekuláris asztrofizika), [[Marijn Franx]] (csillagászat), [[Alexander Tielens]] (asztrofizika, asztrokémia), [[Els Goulmy]] (biológia), [[Frits Rosendaal]] (klinikai epidemiológia), [Rinzai van IJzendoorn]] (pedagógia), [[Wil Roebroeks]] (régészet), [[Corinne Hofman]] (a Karib-tenger környékének régészete), [[Michel Ferrari]] (neurológia), [[Ineke Sluiter]] (görög nyelv és irodalom), [[Naomi Ellemers]] (szociálpszichológia).
 
A [[második világháború]] alatt az egyetemet a német megszállók ideiglenesen bezárták azt követően, hogy tiltakozásokra került sor a zsidó alkalmazottak elbocsátása miatt. Hollandia legrangosabb tudományos díját, a [[Spinoza-díj]]at a leideni egyetem 18 professzora kapta meg: [[Frits van Oostrom]] (holland irodalom), [[Frederik Kortlandt]], [[Pieter Muysken]] (nyelvészet), [[Hendrik Lenstra]] (matematika), [[Carlo Beenakker]], [[Jan Zaanen]] és [[Dirk Bouwmeester]] (fizika), [[Ewine van Dishoeck]] (molekuláris asztrofizika), [[Marijn Franx]] (csillagászat), [[Alexander Tielens]] (asztrofizika, asztrokémia), [[Els Goulmy]] (biológia), [[Frits Rosendaal]] (klinikai epidemiológia), [Rinzai van IJzendoorn]] (pedagógia), [[Wil Roebroeks]] (régészet), [[Corinne Hofman]] (a Karib-tenger környékének régészete), [[Michel Ferrari]] (neurológia), [[Ineke Sluiter]] (görög nyelv és irodalom), [[Naomi Ellemers]] (szociálpszichológia).
A leideni egyetem a holland királyi család tagjainak hagyományos képzési helye. Tagja az [[Europaeum]]nak, az európai kutatóegyetemek ligájának ([[LERU]]) és a [[Coimbra csoport]]nak.
 
== Karok ==