„Leideni Egyetem” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
48. sor:
== Története ==
[[Fájl:Leiden_-_Rapenburg_met_Academiegebouw_en_Nonnenbrug.jpg|bélyegkép]]
A leideni egyetemet [[I. Vilmos orániai herceg]] alapította 1575. február 8-án, pár hónappal azután, hogy véget ért a város spanyol csapatok általi ostroma a [[Németalföldi szabadságharc|nyolcvan éves háborúban]]. Ez volt a néhány évvel később megalakult köztársaság, a [[Hét Egyesült Tartomány Köztársasága]] első egyeteme.
Az intézmény és könyvtára hamarosan az ország tudományos központjává fejlődött. Az egyetem hírnevét olyan jelentős tudósok növelték, mint például [[Justus Lipsius]], [[Joseph Scaliger]], [[Franciscus Gomarus]], [[Hugo Grotius]], [[Jacobus Arminius]], [[Daniel Heinsius]], [[Gerhard Johann Vossius]]. Az egyetem - összhangban a ''Praesidium Libertatis'' (szabadság bástyája) mottóval - a kutatás szabadságáról is elhíresült.. 1633-ban nyílt meg a [[leideni csillagvizsgáló]], egyike a világ legrégebbi egyetemi csillagvizsgálóinak. A 18-ik században [[Jacobus Gronovius]], [[Herman Boerhaave]], [[Tiberius Hemsterhuis]] és [[David Ruhnken]] tevékenykedtek az egyetemen. 1882-ben [[Heike Kamerlingh Onnes]]t, a későbbi Nobel-díjas tudóst nevezték ki a kísérleti fizika professzorává. Az egyetem további Nobel-díjasai [[Hendrik Lorentz]], [[Pieter Zeeman]] és [[Willem Einthoven]] voltak. Az 1920-as és 1930-as években az egyetemen dolgoztak [[Albert Einstein]], [[Enrico Fermi]], [[Paul Ehrenfest]] fizikusok, [[Christiaan Snouck Hurgronje]] arabtudós, [[Cornelis van Vollenhoven]] jogtudós, valamint [[Johan Huizinga]] történész.
A [[második világháború]] alatt az egyetemet a német megszállók ideiglenesen bezárták azt követően, hogy tiltakozásokra került sor a zsidó alkalmazottak elbocsátása miatt. Hollandia legrangosabb tudományos díját, a [[Spinoza-díj]]at a leideni egyetem 18 professzora kapta meg: [[Frits van Oostrom]] (holland irodalom), [[Frederik Kortlandt]], [[Pieter Muysken]] (nyelvészet), [[Hendrik Lenstra]] (matematika), [[Carlo Beenakker]], [[Jan Zaanen]] és [[Dirk Bouwmeester]] (fizika), [[Ewine van Dishoeck]] (molekuláris asztrofizika), [[Marijn Franx]] (csillagászat), [[Alexander Tielens]] (asztrofizika, asztrokémia), [[Els Goulmy]] (biológia), [[Frits Rosendaal]] (klinikai epidemiológia), [Rinzai van IJzendoorn]] (pedagógia), [[Wil Roebroeks]] (régészet), [[Corinne Hofman]] (a Karib-tenger környékének régészete), [[Michel Ferrari]] (neurológia), [[Ineke Sluiter]] (görög nyelv és irodalom), [[Naomi Ellemers]] (szociálpszichológia).▼
▲A [[második világháború]] alatt az egyetemet a német megszállók ideiglenesen bezárták azt követően, hogy tiltakozásokra került sor a zsidó alkalmazottak elbocsátása miatt. Hollandia legrangosabb tudományos díját, a [[Spinoza-díj]]at a leideni egyetem 18 professzora kapta meg: [[Frits van Oostrom]] (holland irodalom), [[Frederik Kortlandt]], [[Pieter Muysken]] (nyelvészet), [[Hendrik Lenstra]] (matematika), [[Carlo Beenakker]], [[Jan Zaanen]] és [[Dirk Bouwmeester]] (fizika), [[Ewine van Dishoeck]] (molekuláris asztrofizika), [[Marijn Franx]] (csillagászat), [[Alexander Tielens]] (asztrofizika, asztrokémia), [[Els Goulmy]] (biológia), [[Frits Rosendaal]] (klinikai epidemiológia), [Rinzai van IJzendoorn]] (pedagógia), [[Wil Roebroeks]] (régészet), [[Corinne Hofman]] (a Karib-tenger környékének régészete), [[Michel Ferrari]] (neurológia), [[Ineke Sluiter]] (görög nyelv és irodalom), [[Naomi Ellemers]] (szociálpszichológia).
== Karok ==
|