„Hindu panteon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a faszom mondta |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.29.137 (vita) szerkesztéséről BenKor szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
8. sor:
A hinduizmus – a [[Brahman]]- és [[Ísvara]]-tannal – földünk legrégebbi, ismert [[egyistenhit|monoteista]] vallása.<ref name="ReferenceK">Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001.</ref> A [[Brahman]] minden létező ősoka, [[Transzcendencia|transzcendens]] létező. Személytelen, tér és idő fölé emelkedett, kezdet és vég nélküli, felfoghatatlan, megismerhetetlen, semmiféle tulajdonsággal nem jellemezhető. Gyakran világléleknek nevezik.
A [[Panteizmus|panteisták]] szerint minden a személytelen, örökkévaló Istenre, Brahmanra vezethető vissza. A világban csak neki van igazi valósága. A sokszínű jelenségvilág nem a valóságban létezik, hanem csak a Brahman által, esetleg a mi tudatlanságunk ''([[Avidja|avidjá]])'' által megcsillantott csalóka látszat ''([[Májá (illúzió)|májá]])''.{{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai → A hinduizmus világképe}} [[Sankara]] és követői (a teopanteisták) szerint Brahman a Minden-Egy, az anyagi valóságon túli megfoghatatlan, felfoghatatlan örök szellemi lét. Ez az abszolút Brahman azonos az ember belső, isteni lényegével, az [[átman]]nal is. A Brahman jellemző sajátosságokkal (attribútumokkal)
Az indiai [[teológia]] szerint '''[[Isten]]nek három arculata''' van: '''[[Brahman]]''', '''[[Paramátma]]''' és '''[[Bhagaván]]''' (Ísvara). Ebben a három arculatban Isten három alapvető tulajdonsága nyilvánul meg: ''szat'' (सत्, öröklét), ''csit'' (चित्, teljes tudás) és ''ánanda'' (आनन्द, végtelen gyönyör). A ''szat'' Brahmanban, a ''szat'' és a ''csit'' Paramátmában, a ''szat'', a ''csit'' és az ''ánanda'' pedig Bhagavánban valósul meg. Bhagaván – vagy másképp [[Ísvara]] – '''Isten''' valamennyi tulajdonságát megnyilvánítja.<ref name="ReferenceI"/>
| |||