„Duna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Képek: galéria ki, nem képtár a Wikipédia
a képméretek igazítása
23. sor:
 
== Neve ==
[[Fájl:Reich Péter Cornel - Dunapart, 1937. október 10 (1).tif|thumb|260px|A [[Haditengerészeti emlékmű]] avatóünnepsége a budai Duna-parton, 1937. október 10-én]]
 
A Duna neve – állítják a tudomány képviselői – a feltételezett ős-indoeurópai nyelv ''*dānu'' szavából ered. (A csillag forrásainkban elő nem forduló, kikövetkeztetett szóalakot jelöl.) E kifejezés tartalma a nyelvészek szerint ''folyó'', ''folyóvíz'' stb. Az [[oszét nyelv]] ''don'' szava ugyanezt jelenti.<ref>[https://archive.org/details/indogermanisches01pokouoft {{aut|Pokorny,&nbsp;J.}} (1959): ''Indogermanisches etymologisches Wörterbuch''. I.&nbsp;Band. Bern.] (175. oldal)</ref> E szófejtés első pillantásra hihetőnek tűnik, ám nem magyarázza a ''Danubius'', ''Danuvius'', illetve a ''Donav'', ''Dunav'' stb. névalakot.
49. sor:
Az ókori görögök számára is hamar fontos kereskedelmi út lett az akkori nevén: ''Istros'', elsősorban alsó szakasza. A [[Duna-delta]] környékén az [[i. e. 8. század]]ban jelentek meg az első gyarmatosítók és alapítottak városokat. Mondák alapján az [[i. e. 7. század]]ban, a [[Fekete-tenger]] irányából egészen a [[Vaskapu-szoros|Vaskapuig]] felvitorláztak, ahol nem kockáztatták a sziklás, erős sodrású folyószakaszon való továbbhaladást, és visszafordultak. A későbbiekben a [[trákok]] foglalták el ezt a szakaszt, a görögöktől elvágva a kereskedelem lehetőségét. Közben a folyó felső részén nagyban elterjedt a [[La Tène-kultúra]].
 
[[Fájl:Donauquelle.jpg|300px260px|thumb|A Duna szimbolikus forrása a [[Donaueschingen]]ben]]
A [[Római Birodalom|rómaiak]] [[i. e. 29]] és [[10]] között foglalták el a Duna jobb partját. A későbbiekben a folyó (legfelső szakaszát leszámítva) részét képezte a Birodalom [[limes|természetes határának]], amely körül erődök és hadivárosok jöttek létre, a barbár népek ellen való védekezés céljából. Ilyen jelentős erődvárosok voltak [[Castra Regina]] ([[Regensburg]]), [[Lauriacum]] ([[Linz]]), [[Vindobona]] ([[Bécs]]), [[Aquincum]] ([[Budapest]]), [[Singidunum]] ([[Belgrád]]) és [[Novae]] ([[Rusze]]). Az első hidakat is a rómaiak építették a Dunán, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. [[106]]-ban [[Szörényvár]]nál a Dunán átkelve [[Dacia (római provincia)|Dacia]] provinciát is elfoglalták a rómaiak, ahol értékes aranybányákat találtak, ám mivel a terület természetes határral nem rendelkezett, védelme nehézkes volt, így [[271]]-ben a [[gótok]] foglalhatták el.
 
62. sor:
 
=== Törökök ===
[[Fájl:Bratislava View From NewBridge.jpg|300px260px|thumb|left|A Duna [[Pozsony]]nál]]
Míg a felső szakaszon az élet egyre inkább pezsgésnek indult, az alsó vidékeken az [[Oszmán Birodalom|oszmán törökök]] kezdtek portyázni. Az oszmánok ellen több hadjáratot is indítottak a magyar királyok. Az első ilyen csatát Zsigmond vívta [[1396]]-ban, majd [[Hunyadi János]] jutott el a Duna mentén egészen [[Várna (Bulgária)|Várnáig]] a [[hosszú hadjárat]] során. Ám a törökök lényegében folyamatosan hatoltak a folyón felfelé: [[1451]]-ben [[Szendrő (Szerbia)|Szendrőt]], [[1456]]-ban, majd [[1521]]-ben [[Nándorfehérvár]]t, [[1526]]-ban Budát, [[1529]]-ben [[Bécs]]et ostromolták meg. Birodalmuk a [[16. század]] közepére egészen [[Esztergom]]ig terjedt ki. Az általuk megszállt és kipusztított területek és a nyugati országok közötti kereskedelem nagyrészt megszűnt, ám mindez nem volt igaz a Duna mentén, ahova a leigázott vidékek keresztény kulturális élete koncentrálódott.
 
73. sor:
 
A [[második világháború]] során a Duna teljes szakasza a [[tengelyhatalmak]] fennhatósága alá került, majd az előrenyomuló [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] szállta meg szinte a teljes folyó-mentét. [[1948]]-ban a Duna parti [[szocialista országok]] megalapították a Duna Bizottságot, amelyhez később [[Ausztria]], [[1998]]-ban pedig [[Németország]] is csatlakozott. A [[Rajna–Majna–Duna-csatorna]] [[1992]]-es megépítése óta a folyó részét képezi annak a 3500&nbsp;km-es transzeurópai víziútnak, amely az [[Északi-tenger]] melletti [[Rotterdam]]tól a [[Fekete-tenger]] melletti [[Sulina|Sulináig]] ér. [[1999]]-től a folyami szállítás nehézkessé vált, miután a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] 3 hidat lebombázott [[Újvidék]]en, [[Szerbia|Szerbiában]]; a roncsokat [[2002]]-re távolították el.
[[Fájl:Uszálystrand.JPG|thumb|Uszálystrand a Dunán - 2009]]
 
== Földrajza ==
=== A folyó szakaszai ===
[[Fájl:Donauquelle 4168.jpg|300px260px|thumb|right|A Duna jelképes forráskútja ''(Donauquelle)'' [[Donaueschingen]]nél]]
[[Fájl:Várhegy2.JPG|270px260px|thumb|right|A Duna [[Esztergom]]nál, háttérben a [[Víziváros (Esztergom)|Víziváros]] és a [[Szent István tér (Esztergom)|várhegy]] a [[Esztergomi bazilika|bazilikával]]]]
A Duna világméretekben is jelentős hosszúságú folyó, sokféle tájon folyik keresztül. Hagyományosan (földrajzilag) három szakaszra szokták tagolni, a Felső-, a Középső- és az Alsó-Dunára. A felső szakasz a Duna forrásától nagyjából a [[Morva (folyó)|Morva]] folyó torkolatáig tart. A középső szakasznak a Morva torkolatától nagyjából a [[Kárpátok]] déli vonulatáig, [[Szörényvár]]ig tartó folyószakasz tekinthető. Az alsó szakasz, amely [[Szörényvár]]tól a [[Duna-delta|Duna-deltáig]] ér, jellemzően nagyon lassú folyású és kis esésű. A [[deltatorkolat]] területe alapvetően jól elkülöníthető az alsó szakasz további részeitől. Egyrészt, mivel itt a [[Fekete-tenger]] hatásai – dagálykor a visszafolyás – is jellemzőek, illetve itt már szinte állóvízzé alakul a Duna, a hordaléklerakás jellemző, ezáltal egyre nagyobb területet vesz el a tengertől.
 
106 ⟶ 105 sor:
 
A [[Mura]], a [[Dráva]], a [[Morva (folyó)|Morva]] és a [[Vág (folyó)|Vág]] kialakulása is jóval megelőzte a mai Duna mint főfolyó létrejöttét.
[[Fájl:Iron Gate Danube.jpg|thumb|270px260px|left|A [[Vaskapu-szoros|Vaskapu]]]]
Maga a Duna a [[pliocén]] korban kezdett létrejönni. A [[Nyugati-Alpok]] vizein táplálkozó [[Ősduna]] a [[Bajor-medence]] feltöltése után indult meg mai útján. Feltételezhetően valamikori vízgyűjtő területe jóval nagyobb lehetett a mainál. Erről árulkodnak a már kiszáradt völgyek a [[Sváb-Alb]] déli vonulatain. Az azóta kialakult mélyebben fekvő [[Rajna]] a Duna forrásterületéről nagy mennyiségű vizet szállított és szállít ma is el. Mivel a hegység itt nagyrészt porózus [[mészkő (kőzet)|mészkőből]] áll, rengeteg földalatti búvópatak szállítja a Duna forrásterületéről a vizet inkább a Rajna felé. Két nagy víznyelő található a Sváb-Alb hegységben, amelyeket „Dunai Víznyelőnek” ([[német nyelv|németül]]: ''Donauversickerungnak'') hívnak. Az ide folyó víz szárazabb nyári napokon teljes mértékben elszivárog és nagyrészt [[Németország]] legbővizűbb forrásán az [[Aachtopf]]on keresztül a [[Rajna|Rajnába]] torkollik, csak a maradék halad a Duna felé. Mivel a lefolyó hatalmas vízmennyiség lassan, de biztosan koptatja a mészkövet, geológusok jóslása szerint a Duna legfelső folyása egy nap teljesen eltűnik, és minden vizét a Rajna gyűjti be majd.
 
114 ⟶ 113 sor:
 
=== A Duna tájformáló szerepe ===
[[Fájl:Sibrik.jpg|300px260px|thumb|right|A Duna kettéágazása [[Visegrád]] alatt: a [[Szentendrei-sziget]] csúcsától balra és hátra a Váci-ág, jobbra pedig a [[Szentendrei-Duna]] kezdődik]]
 
A Duna tájformáló szerepe kettős, épít és pusztít is. A rombolás elsősorban a gyorsabb folyású, hegyi szakaszokon, míg az építés a lassabb folyású, alföldi részeken jellemző. A pusztítás mértéke függ a folyó sebességétől, így a nagy sodrású helyeken komoly mértéket ölthet, míg a kevésbé gyors folyásoknál szinte elenyésző. A folyó állandóan koptatja és mélyíti medrét. A keményebb kőzetek koptatása jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a puháké, ezért a Duna jellemző geológiai képződményei a sziklák, amelyek a puhább kőzetből visszamaradt, keményebb kövek.<ref name="tudasbazis.sulinet.hu">[http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/vizfolyasok-jellemzoi/a-folyoszakasz-jellegek Tankönyvi leírás a folyók tájformálásáról]</ref> A Dunán több helyen is találni sziklás szakaszokat, ahol ezek a képződmények meglehetősen gyakoriak. Ezek közül a legismertebbek a [[Passau]] feletti, az [[Aschach an der Donau|aschahi]], a [[Grein]] és [[Stunden]] közötti, valamint a vaskapui szakaszok. [[Magyarország]]on kisebb számban [[Nyergesújfalu]]nál, [[Dömös]] és [[Nagymaros]] között, valamint [[Budafok]]nál találni sziklákat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Duna