„Lenin egy gomba” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A '''Lenin egy gomba!''' (''Lenyin – grib!'', oroszul: ''Ленин – гриб!'') 1991-es orosz nyelvű szovjet televíziós műsor, Szergej Kurjohin<ref>https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%83%D1%80%D1%91%D1%85%D0%B8%D0%BD,_%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B3%D0%B5%D0%B9_%D0%90%D0%BD%D0%B0%D1%82%D0%BE%D0%BB%D1%8C%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%87</ref> (1954-1996) és Szergej Solohov<ref>https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%85%D0%BE%D0%B2,_%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B3%D0%B5%D0%B9_%D0%9B%D0%B5%D0%BE%D0%BD%D0%B8%D0%B4%D0%BE%D0%B2%D0%B8%D1%87</ref> (1958-) [[Mockumentary|áldokumentumfilmje]], egy [[Hoax|médiahoax]].
 
A közel egyórás produkció [[Vlagyimir Iljics Lenin]] életét, az 1917-es [[1917-es októberi orosz forradalom|Nagy Októberi Szocialista Forradalom]]ban betöltött szerepét parodizálja. Alapvető célkitűzése bebizonyítani: egyfelől a bolsevik forradalom vezére és teoretikusa hallucinogén "varázsgombákon" élt, s az 1917-es kaotikus események egyfajta pszichedelikus mozgalomnak foghatóak föl. Másfelől pedig annyit evett a szerből, hogy a tudattágítás eredményeképp végül maga is gombává lett...
 
Becslések szerint első alkalommal mintegy 11-12 millió ember látta. A jól fölépített adásmenet évtizedes szovjet politikai bálványokat fricskáz, az [[Áltudomány|áltudományos]] gondolatmenet egyszersmind a tömegmédia (televíziózás) közvéleményre kifejtett hatását is kifigurázza. Többek szerint a tévés produkció jelentette szimbolikusan is a peresztrojka győzelmét, az igazi szabadság eljövetelét (közéleti tabudöngetés), ami nemsokára meghozta a Szovjetunió szétesését is.
 
==Létrejötte==
Az ál-dokumentumfilm valójában egyfajta abszurd hoax, amelynek főbb állításai: a) az 1917-es bolsevik forradalom fő oka Lenin hallucinogén gombák iránti vonzalmában keresendő, b) a túlzott gombafogyasztás oda vezetett, hogy idővel Lenin maga is gombává alakult, c) mindezt eddig eltitkolták a nép elől, d) a jelenség és okozati láncolata "nyilvánvaló", csak a megfelelő bizonyítékokat kell felsorakoztatni.
 
A két főszereplő többször többnyire komoly képpel adja elő a tömény sületlenségeket. Néhányszor azonban elnevetik magukat az adásmenetben, ezzel is hiteltelenítve az általuk elmondottakat, ám enélkül is "kilóg a lóláb". A műsor állításai alapjáraton is nehezen elfogadhatóak, ám annak idején, 1991-ben sokan komolyan vették... Ennek oka, hogy az 1985-ben indult [[peresztrojka]] dacára a SzovSzovjetunió médiája meglehetősen központosított volt, s a közönség túlnyomó többsége évtizedeken át ahhoz szokott, hogy amit a hivatalosság közzétesz, azt feltétel nélkül el kell fogadni (vö. "de hiszen az újság is megírta!").
 
Akad olyan vélemény A peresztrojka
 
==Tartalma==
A nagy leleplezés központi figurája Kurjohin, aki saját nevén szerepel, mint ismert politikai aktivista és filmszínész. A beszélgetés során hangsúlyozza: nagy tisztelője az 1917-es forradalomnak, Lenin rajongója, és ezért is kezdett el foglalkozni a témával, nemrég tért vissza Mexikóból. Az általa elővezetett újonnan feltárt tudományos eredmények egy meghökkentő, ám összességében hihető elmélethez vezettek. Amely hipotézis a bizonyítékok fényében megállja ugyan a helyét, de természetesen szívesen vesz bármely kritikát, hátha más is szolgál új tényekkel, melyek tovább árnyalják a képet.
 
Kurjohin a komoly és megalapozott kutató szerepében lép fel, Solohov pedig az érdeklődő riportert alakítja, aki rendre alákérdez interjúalanyának. A tudományos hihetőség kedvéért az interjú helyszíne egy könyvekkel zsúfolt szoba, a témában nyilatkozó szakértő beszédét kéretlen telefoncsörgések szakítják meg, amelyeket azonnal leszerel, mert semmi sem lehet fontosabb az igazság feltárásánál, a riporter időközben szemüveget vesz föl (a komolyságot, olvasottságot sugallandó) stb. A konkrét politikai események taglalásán túl a szovjet forrdalomforradalom szimbolikájára is kitérnek, a munkás-paraszt szövetséget jelképező sarló és kalapácsra (ezek többek közt a [[A Szovjetunió címere|szovjet címerben]] is helyet kaptak). Állításuk szerint [[Vera Ignatyjevna Muhina|Vera Muhina]] 1936-os, gigantikus méretű szobra, a ''Munkás és kolhozparasztnő''<ref>http://sfmag.hu/wp-content/uploads/2011/02/Mukhina.jpg</ref> eredeti koncepciója is más alapokra épült. A megvalósult változatban a munkás kezében pörölyt tart, a kolhoznyica pedig sarlót – a két tárgy eredetileg gomba és kés lett volna, amellyel az erdőjáró gombászok a gombák begyűjtésekor átvágják annak tönkjét. A szimbolika egyértelmű...
 
A két "oknyomozó" azt bizonygatja, hogy Vlagyimir Iljics – az utóbb [[Carlos Castaneda]] nyomán szélesebb körben is megismert – pszichotróp gombák fogyasztása révén robbantotta ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Elég megnézni a régmúlt korok mexikói indián kultúráinak fennmaradt művészi emlékeit. Az ott freskókon ábrázolt mozgalmasság – amely a transzba esett indiánok (vö. pszichedelikus sámánizmus) tömeges ábrázolásában érhető tetten – kísértetiesen emlékeztet az 1917-es szentpétervári események kaotikusságára. Mindkét jelenség alapvető jellemzője, hogy primitív fegyverekkel felszerelt, vezetőik ellen lázadó dühödt tömeget ábrázol, s így a mexikói freskók nyilvánvaló analógiául szolgálnak az 1917-es oroszországi eseményeknek. Amerikai akusztikai kutatásokra hivatkozva közli: a gomba ugyanolyan hangokat ad ki, mint a rádióhullámok, tehát a gomba valójában rádióhullám (és így persze Lenin is az)! A Korán is szóba kerül, amely a zsidóknak éppenséggel szombaton engedélyezi a gombák fogyasztását – ugye, milyen érdekes? És így tovább...
 
A koncepció alátámasztására rengeteg "bizonyítékot" vonultatnak föl, kezdve a Leninre vonatkozó kitalált életrajzi vonatkozásoktól és (hangalámondással) manipulált archív filmfelvételektől, ill. a Lenin környezetében felbukkanó figurák "átszabásától", holmi "hiteles szakértők" megszólaltatásán át célzatosan bevágott játékfilm-részletekig és gombás ételek emlegetéséig. Beleértve,Külön kiemelve hogy a Lenin mozgalmi álnév, a 'lenyin' orosz hangsor visszafelé olvasva 'ninyel', ami egy ízletes francia gombás előétel neve etc. (Ami nem igaz, viszont a Ninyel egy a szovjet időkben létező női keresztnév volt, ami valóban a Lenin névalak visszafelé olvasásán alapult. Idővel számos hölgy megváltoztatta effajta keresztnevét, legtöbbnyire Nellyre.) Ezenfelül fontos tudnivaló, hogy a gombák maguk is bírnak személyiséggel, akárcsak az ember, ám a világforradalom vezére olyan sok gombát (többek közt légyölő galócát) evett, hogy a gomba személyisége kiszorította belőle az emberit. Így Lenin minden tekintetben "meggombásodott".
 
Az adás mondhatni csúcspontja, midőn Kurjohin egy szemléltető rajz segítségével bebizonyítja: a bolsevik vezérhez köthető egyik legismertebb toposz sem más, mint az "elgombásodó Lenin" figurájának soron következő állomása. A "Lenin egy páncélautó tetejéről beszédet intéz a forradalmi tömeghez" alapos elemzés után feltárja valódi jelentését: a speciális harci jármű alakjának oldalmetszete megtévesztésig úgy néz ki, mint a gombák föld alatti tenyészteste – ámde ez még nem fedi le az egész élőlényt, mert valami még hiányzik. A talaj fölötti termőtest! Ami maga Lenin. Tehát ha a páncélautó (földalatti tenyésztest) tetejére helyezzük a termőtestet (Lenin), megkapjuk egy gomba (konkrétabban: légyölő galóca, "muhomor") teljességét!