„Guyanai-masszívum” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
A '''guyanai-masszívum''' vagy '''guyanai-pajzs''' [[Dél-Amerika]] északi részén húzódó földrajzi terület. Hatalmas, gyéren lakott terület, amely [[Venezuela]] déli felét, [[Brazília]] északi részét, [[Guyana]], [[Suriname]] és [[Francia Guyana]] nagy részét magába foglalja.
 
Nagy része az erdőkkel borított ' ''Guyanai-hegyvidékhegyvidékhez'''hez tartozik.
Ez hullámos hegyvidék, melynek felszínén kristályos kőzetek váltakoznak [[Homokkő|homokkö]]vekkel; igen ellenálló, kvarcittal átjárt táblavidék, fedett [[ősmasszívum]]. Északi pereme 500-600 méterig emelkedő dombvidék, melyet északon, az [[Atlanti-óceán]] mentén mocsaras parti síkság övez. Déli irányban hirtelen emelkedik. Itt már gyakran a {{szám|2000|métert}} is meghaladják a hegycsúcsok. Legmagasabb pontjai a ''[[Pico da Neblina]]'', (3139 m) Brazília és Venezuela határán, és a [[Roraima-hegy]] ({{szám|2810|m}}) Brazília, Venezuela és Guyana hármashatárán. Jellegzetes táblahegyei az ún. [[tepui]]k. Sok ilyen tepui található a venezuelai [[Canaima Nemzeti Park]] területén. A hegyvidék keleti része fedetlen, ősi [[gránit]] és [[gneisz]] kőzetei lealacsonyodó tönkfelszínt alkotnak.
 
Ez hullámos hegyvidék, melynek felszínén kristályos kőzetek váltakoznak [[Homokkő|homokkö]]vekkel; igen ellenálló, kvarcittal átjárt táblavidék, fedett [[ősmasszívum]]. Északi pereme 500-600 méterig emelkedő dombvidék, melyet északon, az  [[Atlanti-óceán]]  mentén mocsaras parti síkság övez. Déli irányban hirtelen emelkedik. Itt már gyakran a {{szám|2000|métert}} is meghaladják a hegycsúcsok. Legmagasabb pontjai a ''[[Pico da Neblina]]'', (3139kb. {{szám|2994|m}}) Brazília és Venezuela határán, és a [[Roraima-hegy]] ({{szám|2810|m}}) Brazília, Venezuela és Guyana hármashatárán. Jellegzetes táblahegyei az ún. [[tepui]]k. Sok ilyen tepui található a venezuelai [[Canaima Nemzeti Park]] területén. A hegyvidék keleti része fedetlen, ősi [[gránit]] és [[gneisz]] kőzetei lealacsonyodó tönkfelszínt alkotnak.
A hegyvidékben sok folyó ered, ezek legtöbbje délen az [[Amazonas]], északon az [[Orinoco]] vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók gyakran óriási vízesésekkel bukdácsolnak lefelé. Az [[Angel-vízesés]] 979 méter magasságból zuhan le. Ez a világ legmagasabb vízesése.
A hegység területén gyémántot, aranyat, vasércet bányásznak, és értékes trópusi fát termelnek ki, amelyek gyakran ellenőrzés nélkül és illegálisan kerülnek a világpiacra. A sztyeppén kakaót, cukornádat, banánt, kávét, gumit, rizst stb. termesztenek.
 
[[Egyenlítői éghajlat]]a forró és bő csapadékú.
 
== Hivatkozások ==