Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A 17. században egy saját külön öntudattal (identitással) rendelkező mongol csoport, a [[dzsungárok]] megszervezték a kínai történelem utolsó pusztai nomád államát a területen. Ez az állam hosszú háborúba keveredett a Jüan-dinasztia Kínájával és végül alulmaradt. Kínai becslés szerint a dzsungárok 80%-a elpusztult. A győztes kínaiak a 18. században egy muszlim bábállamot szerveztek itt. 1759-ben nevezték át a területet Kelet-Turkesztánról Hiszincsiangra.{{refhely|Kasznár|4. o.}} Nyugalom azonban nem lett a vidéken, a különféle felkelések és fegyveres frakcióharcok folyamatosak voltak. Mégis megindult, igaz, kezdetben lassú ütemben, a kínai parasztok betelepülése a legtermékenyebb oázisokba. 1882-ben szervezték rendes kínai tartománnyá Hszincsiangot.
 
A [[Kínai Köztársaság]] kikiáltása nem hozott a tartomány életében komoly változást. A császári kormányzó hűséget esküdött a köztársaságnak és helyén maradt. 1928-ban lett [[Emberölés|gyilkosság]] áldozata. 1933-ban a helyi ujgur lakosság újra kísérletet tett az önálló Kelet-Turkesztán kikiáltására, de sikertelenül.{{refhely|Kasznár|5. o.|azonos=K5}}
 
A következő évtized zűrzavaros eseményeiben az egyetlen biztos pont, hogy folyamatosan erősödött a [[Szovjetunió|szovjet]] befolyás. Az elvileg a [[Kuomintang]]hoz tartozó tartományi kormányzó nem kapott hatékony támogatást a Kuomintangtól, ezért szovjet segítséggel verte le a különféle muzulmán felkeléseket. Amikor a nagy szovjetbarátság miatt a Kuomintang helyi csapatai ellene fordultak, azokat is leverte. Végül mindenki támogatását elvesztette. A [[Kína hadereje|Kínai Népi Felszabadító Hadsereg]] számottevő ellenállás nélkül vonult be a tartományba.{{refhely|azonos=K5}}