„Hősök tere (Budapest, XVII. kerület)” változatai közötti eltérés

==Története==

[[Rákosliget]]et az [[1890-es évek]] legvégén alapították. A tervezőasztalon született település (akkor még ''Munkás Otthon'' néven) központjába egy tágas teret álmodtak meg, melyet a Rákosligetet építő '' Munkás Otthon Házépítő Szövetkezet'' első, addigra már elhunyt alapító elnöke (egyben az építkezés ötletgazdája és helyszínének kiválasztója) után ''[[Fackh Károly]] térnek'' kereszteltek el.

Nevét [[1925]]-ig őrizte, mikor is a [[Hősök szobra (Rákosliget)|Hősök szobra]] avatása kapcsán új nevet kapott: ''Hősök tere''. ''Fackh Károly tér'' csak [[1996]]-ban lett megint Rákosligeten, ekkor a pár utcával feljebb található egykori temető helyén kialakított köztér vette fel az alapító nevét.<ref>[http://rakosliget1.uw.hu/1996/1996_4.pdf Elkészült az emlékmű], Rákosliget, II. évf. 4. szám, 1996. szeptembere</ref>

 

 

==Leírása==

A teret a Ferihegyi út középen két részre bontja. [[Rákoskeresztúr]] felől érkezve balra található a rákosligeti teniszklub három szabadtéri, salakos pályával, mögötte pedig a [[Csekovszky Árpád Művelődési Ház]], amit eredetileg is közösségi háznak építettek még a XIX-XX. század fordulóján és máig is ekképp funkcionál. A művelődési ház mellett, a tér sarkán épült fel [[1911]]-ben a [[Maros mozi]] egy emeletes épülete, ami 1911-től 1914-ig szállodaként (Rákosligeti Központi Szálloda) és kávéházként illetve rövid időn belül moziként is működött. 1914-ben az önálló településsé vált [[Rákosliget]] önkormányzata megvásárolta és emeleti részén rendezte be a községházát, míg alsó részét meghagyta mozinak. Rákosliget 1950-es Budapesthez csatolása után az emeleti rész fokozatosan kiürült, de a földszinten egészen 1992-ig működött a Maros mozi. Az épületet tizenhét év elhagyatottság után 2009-ben vették újra használatba helyi önkéntesek segítségével és ma kiállító- és alkotóházként funkcionál.