„Jausz Béla” változatai közötti eltérés

Családja a [[18. század]]tól a [[Bácska]] középső és déli részébe utolsók közt betelepedett német eredetű [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] család egyike volt.<ref>Bierbrunner Gusztáv: ''[https://medit.lutheran.hu/files/egyhazmegye_bacs-szerem_1902.pdf A Bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye monográfiája]'' – Újvidék, 1902. 154. p − Jausz Béla dédapja Friedrich (Frigyes) Jausz ([[1809]]−[[1887]]) a [[Württembergi Királyság]] [[Wangen im Allgäu|Wangen]] városában született, és [[1825]]-ben a bácskai [[Szeghegy]]re települt fiatalember, aki előbb [[Kucora|Kucorán]] kezdett, majd [[Tiszaistvánfalva|Járeken]],[[Bácsfeketehegy]]en, majdvégül hosszabban Szeghegyen volt [[tanító]]. (Wangen [[1850]]. és [[1946]]. közt a Württembergi Királyság területén a [[Porosz Királyság|Porosz tartománytól]] ([[Hohenzollern-ház|Hohenzollern-föld]] − [[Porosz Királyság|Hohenzollernsche Lande]]) körülvéve helyezkedett el. Valószínű ez az oka annak, hogy Ézsiás Erzsébet könyvében [[Vásáry István (turkológus)|Vásáry István]] porosz eredetű németnek véli a családot, holott Württemberg lakói [[svábföld|svábok]]. Bácskában elsősorban sváb németek települtek ([[Dunai svábok]] − Donauschwaben).</ref> A [[19. század]] második felében jelentős részük már Sopronban élt.<ref>''[https://library.hungaricana.hu/hu/view/Evangelikus_Nepiskola_1897/?pg=312&layout=s&query=jausz%20j%C3%A1nos Nekrológ Jausz János emlékére]'' − Evangélikus Népiskola IX. évf. 1897. október hó, Sopron 10. szám 307. p. − A 19. század második felében Sopronban élt − a Württembergből Magyarországra érkező Jausz Frigyes egyik fia − az országosan is ismert és elismert iskolaigazgató pedagógus [[Jausz György]] ([[1842]]−[[1888]]). Az ő testvére volt [[Jausz János (tanító, helytörténész)|Jausz János]] ([[1835]]−[[1897]]) a bácskai [[Tiszaistvánfalva|Járek]] illetve [[Szeghegy]] tanítója. Jausz János az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848/1849-es szabadságharc]] alatt családjával a harcok miatt bujdosni kényszerült. A járeki, és a [[temerin]]i ütközeteknek szemtanúja volt. Később helytörténeti tanulmányokban foglalkozott a szabadságharc bácskai eseményeivel. Megírta Szeghegy történetét. Jausz János unokaöccse volt Jausz Vilmos, Jausz Béla édesapja.</ref> A magyar érzelmű polgári életet élő családban a magyart és németet egyaránt beszélték.{{h|Ézsiás Erzsébet}} Az édesapja [[Jausz Vilmos]] ([[1866]]−[[1913]]), az [[Evangélikus Hittudományi Egyetem|Evangélikus Teológiai Főiskola]] rendes tanára<ref>Publikációi jelentős részét [[teológia]]i írások, tanulmányok teszik ki. Egy hosszabb, négy részletben megjelent tanulmánya neveléstörténeti tartalmú.<br>