„Katharok” változatai közötti eltérés

 

== Keresztesháború ellenük ==

[[1208]]-ban Toulouse grófja ([[VI. Rajmund toulouse-i gróf|VI. Raymond]]) megígérte, hogy felszámolja birtokain az eretnekséget, de ténylegesen nem tett semmit. [[Pierre de Castelnau]] {{Wd|Q542518}} pápai legátus ezért megrótta, sőt heves vita után [[anatéma|kiátkozta]] a nemesurat. Nem sokkal később Castelnau-t egy ismeretlen fegyveres lovas meggyilkolta,{{refhely|Bozsóky Pál}} és ez kiváló okot (''[[casus belli]]'') szolgáltatott a háború megindítására. <ref>{{cite web|author=Fekete Márton |url=http://www.lovagok.hu/tortenelem/az_albigens_keresztes_hadjaratok.html |title=Az albigens keresztes hadjáratok |publisher=lovagok.hu |date=2009-01-10|accessdate=2019-02-17 |language=magyar}}</ref> A pápai kúria ugyanis a Toulouse-i gróf udvarát tette felelőssé a gyilkos merényletért és [[VI. Rajmund toulouse-i gróf|VI. Raymond]] (''Rajmund'') grófot a pápa ünnepélyesen kiközösítette, majd a megbüntetését követelte. VI. Raymond bűnbánatot kérő közbelépése ellenére hivatalosan is kezdetét vette Raymond és a katharok ellen megindított keresztes háború,{{refhely|Bozsóky Pál}} melynek vezére [[Simon de Montfort, Leicester 5. grófja|Simon de Montfort]] lett.

 

A keresztesek 1209-ben [[Béziers]]hez vonultak, de a város katolikus többsége nem adta ki nekik a katharokat.<ref name=Rub>{{cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/oljetek_meg_mind_majd_isten_felismeri_a_sajatjait/ |title=Rubicon: „Öljétek meg mind, majd Isten felismeri a sajátjait!”}}</ref> Ezután a város ostromához fogtak. [[Simon de Montfort, Leicester 5. grófja|Simon de Montfort]] hadvezér megkérdezte a pápai legátust, [[Arnaud Amaury]] {{Wd|Q452773}} ''(Amalric)'' [[ciszterciek|ciszterci]] szerzetest, [[Cîteaux-i ciszterci apátság|cîteaux-i]] főapátot, hogy miképpen különböztessék meg a város katolikusait a katharoktól. Ő állítólag <ref>A történetíró, Caesarius ezt másodkézből hallotta, azt írván hogy állítólag ezt mondta(az eredeti szövegben: ''dixisse fertur''- Meschini, Marco (2010). L'eretica - Storia della crociata contro gli Albigesi. Laterza. {{ISBN|978-88-420-9306-0}}. p. 116</ref> ezt válaszolta: ''„Öljétek meg mindet, Isten megismeri az övéit.”''<ref>''„Caedite eos. Novit enim Dominus qui sunt eius”,'' → Wakefield, Walter L.: ''Heresy, Crusade and Inquisition in Southern France 1100-1250, London, 1974, 211. old.</ref>

: (E gyakori idézet később a vallásos esztelen emberirtások egyik mottójává vált <ref name=Rub>{{cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/oljetek_meg_mind_majd_isten_felismeri_a_sajatjait/ |title=Rubicon: „Öljétek meg mind, majd Isten felismeri a sajátjait!”}}</ref> és a Heisterbach-i Cesarius nevű [[Ciszterciek|ciszterci]] [[perjel|prior]]tól van, aki azt állította, hogy az ostromlott eretnekek szentségtelen módon Újtestamentumokat dobáltak le a város falairól, így kiáltozva: Itt a ti törvényetek, nyomorultak!"''<ref>{{cite web|url=http://www.fordham.edu/halsall/source/caesarius-heresies.html |title=Medieval Sourcebook: Caesarius of Heisterbach: Medieval Heresies: Waldensians, Albigensians, Intellectuals |publisher=Fordham.edu |date= |accessdate=September 16, 2011}}</ref> <!--''Megjegyzendő, hogy a 13. század elején járunk, jóval a [[könyvnyomtatás]] európai feltalálása előtt, amikor 1-1 Újtestamentum igen ritka volt, ráadásul a katharoknak is szent könyve volt.) -->

Arnauld Amaury [[apát|abbé]] a város legyilkolásáról így számolt be a pápának:

<blockquote>