„Informatika” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.250.130 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
18. sor:
Az informatika az a diszciplína, interdiszciplináris szakterület, amely magába foglalja a [[#Szakinformatikák|szakterületi alkalmazás]] struktúráit és jellegzetességeit, s olyan tudományágakra támaszkodik, mint a [[Számítástudomány|számítógép-tudomány]], [[információtudomány]], információmenedzsment, rendszertervezés, [[matematika]], [[statisztika]], kölcsönhatás ember és számítógép között, [[orvostudomány]], [[Nyelvészet|nyelvtudomány]], [[Pszichológia|lélektan]].<ref>{{cite journal|title=Az informatika fogalma |journal=Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (Könyvtár- és Információtudományi szakfolyóirat) |year=2003 |volume=50 |issue=9–10 |author=Papp István |url=http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&issue_id=444 |accessdate=2015-12-29}} (HE, Shaoyi: Informatics: a brief survey, a The Electronic Library, 21. köt. 2. sz. 2003. 117–122. oldalon megjelent cikke alapján.)</ref>
==
Az informatika, mint önálló tudományág megjelenését az 1950-es években a kibernetika és a rendszerelmélet-, majd az 1960-as évek elején a számítógép-tudomány előzte meg. A kibernetika tárgyát a különböző rendszerekben érvényesülő vezérlés, a rendszerelmélet tárgyát a különböző rendszerek általános törvényszerűségei, míg a számítógép-tudomány tárgyát maga a számítógép, mint eszköz képezte, illetve képezi.<ref name=Miskolc />
29. sor:
*sem az [[Információtudomány|információtudománnyal]], amelynek tárgya az emberi tudás változatos megjelenési formáinak gyűjtése, válogatása, tömörítése, gyűjteménnyé szervezése, reprezentációjának elkészítése, tárolása, rendelkezésre bocsátása.
== Az informatika
<div class="thumbinner" style="width:300px; float:right">
{| style="border:1px solid #ccc;"
39. sor:
| [[Fájl:3-Tasten-Maus Microsoft.jpg|144px|alt=Számítógépes egér|Ember-számítógép-interakció|link=Ember-számítógép-interakció]]
|}
<div class="thumbcaption">Az informatika az információk rendszerezett feldolgozása, különös tekintettel a digitális számítógépekkel végzett adatfeldolgozásra</div>
a vésve rögzítette. Később, a nagyobb számértékek megjelenésével kialakultak a számrendszerek, és megjelentek a számolást segítő eszközök. Az első ilyen eszköz az [[abakusz]] (más néven soroban) volt. A számolás történetében a tényleges áttörést a [[John Napier (matematikus)|John Napier]] (1550–1617) által leírt [[logaritmus]]függvény megjelenése jelentette, amellyel a szorzást összeadásra vezette vissza. Meg is jelent az alkalmazását segítő eszköz a Napier-pálcikák, vagy más néven [[logarléc]]. [[Wilhelm Schickard]] thübingeni csillagász professzor 1623-ban egy egymáshoz illeszkedő fogaskerekekkel működő számológépet tervezett. Ezen – a mai fordulatszámlálókhoz hasonló elvű gépen – elvégezhető volt mind a négy alapművelet, amely megkönnyítette a sok számolást igénylő műveletek elvégzését.▼
</div>
</div>Az első – szériában gyártott – számológépet 1642–1644 között [[Blaise Pascal]] (1623–1662) készítette el, majd Pascal számológépét [[Gottfried Wilhelm Leibniz]] (1646–1716) fejlesztette tovább. Ez a gép volt az első, amely közvetlenül végezte el az osztást és a szorzást, valamint ője [[Herman Hollerith]] (1860–1929) volt, aki egy adatrendező gépet dolgozott ki, melyet népszámláláshoz használt.focifocifocifocifocivfocifocivvvvvvvfocifocifocifocivfocifocifoci▼
[[Fájl:Papertape3.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Lyukszalag]]ot használtak az első automaták programozására]]
[[Fájl:Punch-card-cobol.jpg|bélyegkép|jobbra|Egy [[COBOL]] nyelven írt IF utasítás lyukkártyán]]
[[Fájl:HypertextEditingSystemConsoleBrownUniv1969.jpg|bélyegkép|jobbra|Hypertext Editing System – NASA kutatók használták 1969-ben]]
▲Az informatika történetét a számolást segítő eszközök történetével azonosítják, amely gyakorlatilag egyidős az ember keletkezésével. Az ősember a számoláshoz eleinte az ujjait, később köveket, fonaldarabokat használt, az eredményt a barlang falába, csontba vagy falapokba vésve rögzítette. Később, a nagyobb számértékek megjelenésével kialakultak a számrendszerek, és megjelentek a számolást segítő eszközök. Az első ilyen eszköz az [[abakusz]] (más néven soroban) volt. A számolás történetében a tényleges áttörést a [[John Napier (matematikus)|John Napier]] (1550–1617) által leírt [[logaritmus]]függvény megjelenése jelentette, amellyel a szorzást összeadásra vezette vissza. Meg is jelent az alkalmazását segítő eszköz a Napier-pálcikák, vagy más néven [[logarléc]]. [[Wilhelm Schickard]] thübingeni csillagász professzor 1623-ban egy egymáshoz illeszkedő fogaskerekekkel működő számológépet tervezett. Ezen – a mai fordulatszámlálókhoz hasonló elvű gépen – elvégezhető volt mind a négy alapművelet, amely megkönnyítette a sok számolást igénylő műveletek elvégzését.
▲
A kettes számrendszer gondolatával már [[Leibniz]] is foglalkozott. A [[George Boole]] által kidolgozott Boole-algebrával (1847) együtt ezek a későbbi számolást segítő rendszerek matematikai alapjai. Az elméletben további lépést jelentett a Turing-gép, amiről [[Alan Turing]] cikke 1937-ben jelent meg. Az itt leírt matematikai modell még ma is nagy fontossággal bír az elméleti informatikában.
| |||