„Erdélyi Magyar Hírvivő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
16. sor:
| kiadó = [[Martin Hochmeister (nyomdász, 1767–1837)|Martin Hochmeister]]
| főszerkesztő = <!-- WIKIDATÁBÓL, p5769 -->
| szerkesztő = [[Fábián Dániel (újságíró)|Fábián Dániel]]<br>[[Cserei Elek]]<ref name="Szerk">A lapszámokon nincs feltüntetve a szerkesztők neve; [[Jakab Elek (történész)|Jakab Elek]] Sándor IvánraIstvánra hivatkozik, [[Gyalui Farkas]] szerint a szerkesztők kiléte közismert volt, a többi forrás kommentár nélkül közi az információt.</ref>
| társszerkesztő =
| munkatársak =
34. sor:
A lap megjelenése előtt több helyen is hirdette programját: először a ''Neuer Kurier aus Ungarn von Kriegs und Staarssachen'' című német újság mellékletként jelent meg február 18-án, utána közzétette a ''Hadi és más Történetek'' illetve az '' Ephemerides Budenses'' is.
 
Az első szám a terveknek megfelelően 1790. április 3-án jelent meg, de ekkor még csak más, korábban engedélyezett lapok híreit vehették át, mert még nem érkezett meg az önálló lapra vonatkozó engedély. Sándor IvánIstván 1803-ban megjelent bibliográfiája szerint szerkesztői [[Fábián Dániel (újságíró)|Fábián Dániel]] táblai levéltáros és Cserei Elek kormányszéki allevéltáros voltak.<ref name="Szerk"/> A kormányszék [[Kolozsvár]]ra költözése miatt 1790. december 16-ától a lap Kolozsváron jelent meg. Itt azonban a város korábban létező katolikus és protestáns nyomdái közös támadást indítottak az új versenytárs ellen. Hochmeistert decemberben azzal vádolta az erdélyi országgyűlés, hogy a rendek hozzájárulása nélkül jelentette meg a király válaszát rendekhez; ezt a támadást a nyomdász azzal védte ki, hogy az országgyűlésnek nem, csak a főkormányszéknek tartozik felelősséggel. 1791. januárban azzal az új váddal került az országgyűlés elé, hogy az 1791. évi 3. számában engedély nélkül és hibás fordításban tette közzé a királyi leiratokat. Az üzletben tartott házkutatás során lefoglalták az ominózus lapszám példányait, viszont kiderült, hogy a cenzúra engedélyezte a szöveget. Ezért – noha az országgyűlés a nyomdász megbüntetésére tett javaslatot, – a főkormányszék csak helyesbítést kért. Az ügy [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] elé került, aki nem értett egyet az országgyűléssel. Utóbb azonban a rendek tiltakozása miatt megváltoztatta álláspontját, és egyes vélemények szerint ez vezetett a lap megszűnéséhez; erre vonatkozó követlen bizonyíték azonban nincs.
 
Az ''Erdélyi Magyar Hírvivő''-nek összesen 64, [[Gyalui Farkas]] feltételezése szerint 65 száma jelent meg, de az 1791-ben megjelent három vagy négy szám nem maradt fenn. Az 1790-es lapszámok is csak részben fellelhetőek.
54. sor:
* {{CitLib|tit=A magyar sajtó története I|ass=Főszerk. Szabolcsi Miklós|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1979-1985|isbn=963 05 1772 8|pag=138–139|url=http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/60.html}}
* {{CitLib|tit=Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz)|ass= Főszerk. Dávid Gyula|loc=Bukarest–Kolozsvár|red= Kriterion|loc2=Kolozsvár|red2=Erdélyi Múzeum-Egyesület|ann=2010|isbn=978-973-26-0961-3|url=http://lexikon.kriterion.ro/szavak/3861/}}
* {{CitLib|aut=Sándor IvánIstván|tit=Magyar könyvesház, avagy a magyar könyveknek kinyomtatások ideje szerént való rövid említésök|loc=Győr|red=Streibig|ann=1803|url=http://real-r.mtak.hu/195/1/12744.pdf}}
* {{CitPer|aut=Ürmössy Lajos|tit=A magyar hírlapirodalom kezdete Erdélyben|per=Erdélyi Múzeum|tom=14|ann=1897|fasc=7|pag=379-386|url=https://epa.oszk.hu/00900/00979/00095/pdf/EM-1897_14_07_379-386.pdf}}