Főmenü megnyitása

Módosítások

32 bájt hozzáadva ,  9 hónappal ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
|related=[[Finnugor nyelvrokonság|nyelvrokonok]]: [[finnek]], [[észtek]] és egyéb [[finnugor nyelvek|finnugor nyelvű]] népek<br />[[genetika]]ilag az ősmagyarok [[Eurázsiai nyelvcsalád|eurázsiai]] eredetűek<ref>https://magyaridok.hu/belfold/sikeresen-azonositottak-az-arpad-haziak-dns-et-2818505/</ref><!-- .. a mai magyarok legközelebbi [[genetika]]i rokonai: [[lengyelek]], [[horvátok]], [[ukránok]]<ref>{{cite journal |url=http://www.historia.hu/archivum/2004/0408szaboi.htm |author=Szabó István Mihály |title=Őskőkori európai eredetű-e a magyar nép? |work=historia.hu |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |year= 2004 |volume= 8. szám |archivedate= 2015-04-05 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150405214351/http://www.historia.hu/archivum/2004/0408szaboi.htm...--> }}
 
A '''magyarok''' [[Közép-Európa|Közép-Európában]], a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] élő [[etnikum|nép]]<!--Ha magyarok, akkor miért nép? -->. A [[magyar nyelv|magyar anyanyelvűek]] száma a világon mintegy 14 millió ebből kb. 9,5 millióan élnek [[Magyarország]]on,<ref>A 10 milliós összlakosságból</ref> kb. 2,5 millióan a Magyarországgal szomszédos országokban és kb. 2 millióan szerte a világban. A magyarok voltak a [[Magyar Királyság]] államalkotó és legnagyobb létszámú népe. A királyság felosztása ([[trianoni békeszerződés]], [[1920]]) óta a magyarság egy része [[nemzetiség|nemzeti kisebbséggé]] vált a Magyarországgal szomszédos országokban. A magyarság ma is a Kárpát-medence legnagyobb létszámú népe.
 
== A magyar nép elnevezései ==
A magyarok [[magyar kalandozások|kalandozó hadjáratok]] sorozatát folytatták egész Európában. A sikereknek csak az [[augsburgi csata|augsburgi vereség]] vetett véget [[955]]-ben. A magyarok kárpát-medencei uralmát végül a kor legfőbb uralkodói, a [[pápa (egyházfő)|pápa]], a [[Német-római Birodalom|német-római császár]] és a [[Bizánci Birodalom|bizánci császár]] is elismerték. [[I. István magyar király|István]] szoros szövetséget kötött az első kettővel és nyugati típusú [[kereszténység|keresztény]] királyságot alapított. Az országba ettől kezdve sok [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] nemes és városlakó is költözött, akik összekeveredtek a magyarsággal.
 
A [[tatárjárás]] ([[1241]].) szörnyű pusztítása során az akkor már kétmilliós magyarság létszáma nagy mértékben lecsökkent. Az elpusztult lakosság helyébe nyugatról [[németek]], keletről török nyelvű [[kunok]] és alán eredetű [[jászok]] költöztek, akik többségükben beolvadtak a magyarságba. Az [[1348]]-[[1349]] között dúló [[pestis]]járvány a lakosság legalább negyedét kipusztította. A [[demográfia]]i fejlődés a [[15. század]]ban következett be. A [[16. század]] elején a magyarság száma már megközelítette a 4 milliót.
 
=== 1526-tól máig ===
 
A fejlődésnek a [[török hódoltság]] kora vetett véget, a 16-16–[[17. század]] szörnyű háborúiban, a folyamatos gyilkolásban, fosztogatásban ([[Oszmán Birodalom|török]] és [[Habsburg-ház|Habsburg]] részről egyaránt), éhínségekben és járványokban a magyarlakta vidékek mintegy fele elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a magyarok száma a kétszáz évvel korábbinak a felét, kb. 2 milliót tett ki. Semelyik szomszédos népet nem sújtották ennyire a török elleni háborúk, így a többi nép nagy tömegekben költözhetett a kihalt területekre, a legnagyobb számban [[Dunai svábok|svábok]] ([[németek]]), [[szerbek]], [[horvátok]], [[szlovákok]] és [[románok]]. A történészek becslése szerint a [[középkor]]ban a magyarok aránya a Kárpát-medencében 80% körül volt, míg a [[18. század]]ra ez az arány 40% körülire esett vissza.
[[Fájl:Barabas, Miklos - National Fashion Tableau (1846).jpg|250px|thumb|left|Magyar férfiviselet a reformkorban]]
A [[19. század]]ban a Magyar Királyságon belül fokozatosan nőtt a magyar lakosság aránya, és [[1900]]-ban már elérte az 50%-ot. Ez a növekedés a [[természetes szaporulat]] mellett jelentős részben a nem magyar lakosság [[asszimiláció (szociológia)|asszimilációjának]] volt köszönhető a [[kiegyezés]] és az [[első világháború]] közötti időszakban. Bár valamennyi nemzetiség közül sokan beolvadtak a magyarságba, az [[elmagyarosodás]] folyamata tömeges méretekben elsősorban a svábokra és a [[A zsidóság Magyarországon|zsidókra]], illetve a nagyobb városok lakosságára volt jellemző.
Az [[1918]]-[[1920]] közötti évek fordulópontot jelentettek a magyar történelemben. A [[trianoni békeszerződés]] következtében a Magyar Királyság területét számos állam között osztották fel, és a magyarság egyharmada kisebbségi sorba kényszerült. Ezután Magyarország területének lakossága 7,1 millióról (1920) 10,7 millióra növekedett (1980), a [[második világháború]] nagy embervesztesége és az [[1956-os forradalom]] bukását követő [[kivándorlás]] ellenére. A szomszédos országokban élő magyarság száma ugyanezen időszak alatt nagyjából változatlan maradt vagy enyhén csökkent, aminek az okai elsősorban az asszimilációban és a Magyarországra való áttelepülésben keresendőek. (Különösen az [[1990-es évek]]ben vándoroltak át sokan Romániából és Szerbiából.)
 
Az [[1950-es évek|50-es]] és [[1960-as évek|60-as évek]] két nagyobb szülési hulláma után („[[Ratkó-korszak]]” és a [[GYES]] bevezetése), a magyarországi [[népszaporulat]] aránya folyamatos csökkenésnek indult, ami mára – a szomszédos országokhoz hasonlóan – komoly [[demográfiai válság]]ot eredményez. A magyarság lélekszáma a [[1980-as évek|80-as években]] érte el a csúcspontját, attól kezdve rohamosan csökken. Mialatt a régió többi népének lélekszáma a 20. század során a 2–3-szorosára vagy még nagyobb arányban nőtt, addig a magyarság száma nem nőtt annyira. A magyar népesség lélekszám-növekedése az 1950-2000 közötti időszakban a harmadik legalacsonyabb volt a világon (9&nbsp;338&nbsp;000-ről 10&nbsp;137&nbsp;000-re nőtt, ami mindössze 8,6%-os növekedés), ennél csak [[Bulgária]] és a [[Saint Kitts és Nevis]] szigetek mutatnak alacsonyabb értéket.
Mialatt a régió többi népének lélekszáma a 20. század során a 2-3-szorosára vagy még nagyobb arányban nőtt, addig a magyarság száma nem nőtt annyira. A magyar népesség lélekszám-növekedése az 1950-2000 közötti időszakban a harmadik legalacsonyabb volt a világon (9&nbsp;338&nbsp;000-ről 10&nbsp;137&nbsp;000-re nőtt, ami mindössze 8,6%-os növekedés), ennél csak [[Bulgária]] és a [[Saint Kitts és Nevis]] szigetek mutatnak alacsonyabb értéket.
 
== Genetikai és kulturális kapcsolatai más népekkel ==
=== Magyarság és vallás ===
[[Fájl:EsztergomBasilica-South.jpg|thumb|300px|left|A [[magyar katolikus egyház]] fő temploma, az [[Esztergomi Bazilika]]]]
A magyarok ázsiai származásuknak megfelelő vallásokban hittek [[I. István magyar király|I. István]] és a nyugati típusú [[kereszténység]] kényszerű felvétele előtt. Elsődlegesen a [[tengrizmus]] bizonyítható forrásokból és főként régészeti leletekből, temetkezésekből. Ez egyfajta őstörök sámánhit volt, de mellette teljes toleranciával viseltettek - egyidejűleg is - más vallások gyakorlása iránt. Ilyen a bizonyítható [[nesztoriánus]] illetve [[Manicheizmus|manicheus]] kereszténység, amely az európai kereszténységtől lényeges elemekben eltért. Ezen elemek perzsa illetve iráni hatású vallások, [[Ahura Mazda]], turáni kiejtéssel [[Ormuzd]] szigorú hite, amelyet [[zoroasztrizmus]] néven is emlegetnek. Erre mutató példa az írott forrás [[Sankt Gallen (Svájc)|Sankt Gallen]]ből, 937-ből a bizonytalan identitású, de magyar törzs-szövetséghez tartozó lovas portyázók kegyeleti eljárása balesetben meghalt társuk esetében: az ég felé kiáltozás, lármázás a búcsúztatáson és a holttest máglyán megégetése. Emellett feltehető az [[zsidó vallás|izraelita]] hit jelenléte is, ez elsősorban a korai magyar nevekben mutatkozik meg.
 
A hit, mint nem intézményesített religió jelen volt a honfoglalók mindennapi életében. A betelepülés időszakában már a kereszténység keleti formái is terjedtek, így a fentieken kívül az [[ortodox kereszténység]] elődje, a bizánci rítusú egyház.
A [[vallás]] ma többnyire nem olyan alapvető összetartó erő a magyar kultúrában, mint számos más népnél. A magyarok többsége ma már nem gyakorolja a vallását, vagy alkalmi vallásgyakorló. Ez különösen Magyarországon igaz, ahol ma csupán 12% körüli a hetente templomba járók aránya. A többség ennek ellenére mindenütt követi a házassággal és az elhalálozással, temetkezéssel kapcsolatos vallási előírásokat és a legtöbben a gyermekeiket is megkeresztelik. Ennek alapján a Magyarországon élő magyarok több mint fele a [[magyar katolikus egyház]]hoz tartozik, körülbelül egynegyedük pedig más vallási felekezetek követője, ezen belül főleg [[kálvinizmus|reformátusok]] (kálvinisták), kisebb részben pedig az [[lutheranizmus|evangélikus]], a [[magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikus]] vagy valamely más [[Kereszténység|keresztény]] egyház hívei ([[baptizmus|baptisták]], [[Unitárius vallás|unitáriusok]], egyéb keresztények), illetve [[izraelita vallás|izraeliták]] vagy valamely újabban elterjedt vallás követői.<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/18/tables/load1_26.html – A Központi Statisztikai Hivatal adatai]</ref> A vallásnak leginkább azokon a tájakon van ma is nagy szerepe és összetartó ereje, ahol a magyarok kisebbségbe kerültek. Például az [[erdély]]i, [[Vajdaság Autonóm Tartomány|vajdasági]] vagy [[muravidék]]i [[szórványmagyarság]]nál sokszor ma is leginkább a vallásos [[közösség]]i élet biztosítja a magyar nyelv és kultúra fennmaradását.
 
Az egyházak közül különösen a [[magyar katolikus egyház|Magyar Katolikus Egyház]] és a [[Magyarországi Református Egyház]], valamint a [[Romániai Református Egyház]], a [[Kárpátaljai Református Egyházkerület|Kárpátaljai Református Egyház]], a [[Magyar Református Keresztyén Egyház Szerbiában és Montenegróban]], a [[Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház]] és az immár egyesült [[Magyarországi Unitárius Egyház|Magyarországi-]] és [[Erdélyi Unitárius Egyház]] tartja magát nemzeti egyháznak. Ezek mellett a [[romániai katolikus egyház]] egyes egyházmegyéi (az erdélyi egyházmegyék zöme) is afféle nemzeti egyházként működik (noha elvétve román és német nyelven is miséznek). A [[Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház]]nak és a [[Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak]] vannak ugyan szlovák egyházmegyéi, de a hívek elsöprő többsége és a legtöbb egyházközségben az [[szentmise|istentisztelet]] nyelve is magyar. Ezek az egyházak is általában magyar nemzeti egyházként vannak számon tartva (noha pl. a szlovákiai református egyházi szervek nem csatlakoztak az egységes Magyar Református Egyházhoz, tekintettel más nemzetiségű híveikre). Ez az önmeghatározás az egyes egyházak esetében általában a tagjaiknál is a nemzeti kultúra tudatosabb vállalását, ápolását jelenti – bár ez gyakran a kisebb egyházak tagjaira, például az evangélikusra, [[unitárius vallás|unitáriusokra]] is jellemző. A [[kereszténység|keresztények]] sajátos magyar szokásai a [[katolicizmus|katolikusoknál]] a magyar nemzet pártfogójának tartott [[Szűz Mária|Boldogasszony]] kultusza és [[I. István magyar király|Szent István]] király tisztelete (például az augusztus 20-i budapesti [[Szent Jobb]] körmenet), valamint egy-egy templom védőszentjének az ünnepe ([[búcsú]]). Ezek közül az erdélyi [[csíksomlyói búcsú]] a legismertebb, ahol minden évben több százezres tömeg gyűlik össze. A második legnagyobb magyar vallási felekezet, a [[kálvinizmus|református vallás]] (kálvinizmus) az írás-olvasás terjesztésével a nép anyanyelvén és a [[Biblia]] magyar nyelvre fordításával ([[Károli Gáspár]]) nagy szerepet játszott a magyar irodalmi nyelv fejlődésében. A kálvinizmus a 16-17. században egyenesen magyar nemzeti vallásnak számított a katolikus Habsburgokkal való szembenállás jegyében. A kálvinista [[erdélyi fejedelmek listája|erdélyi fejedelmek]] támogatásának köszönhetően a magyar kultúra virágzott Erdélyben, ahol a későbbi időkben is sok nagy magyar író és tudós született és alkotott. Többek között ezért is fontos, szinte nemzeti jelkép a magyarságnak [[Erdély]], hiszen a magyar történelem és kultúra számtalan emléke található meg a tájegység városaiban és falvaiban. A reformátusokra jellemző az ízes nyelvű régi magyar [[zsoltár]]ok közös éneklése az istentiszteleteken. A magyar izraelita felekezet abban különleges, hogy a világon egyedül náluk alakult ki a hagyományos zsidó vallást megreformáló úgynevezett [[neológia|neológ]] zsidó vallási irányzat, amely szertartásaiban és szokásaiban a magyar nyelv használatán alapul.
 
=== Magyar ünnepek ===