„Jövőkutatás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
== Története ==
 
Egyik kulcskérdésének, a jövőorientáltság kutatásának gyökereit a [[szociálpszichológia|szociálpszichológiában]] találjuk. Piaget-ről tudjuk, hogy foglalkozott a "jövőorientáció" fogalmával; Lewin pedig a [[Jövő (idő)|jövőt]] már egy állandóan változó képként fogta fel. Ő vezette be a pszichikus tér fogalmát. E spektrumban megjelennek az anticipációk, a remények, a vágyak és a félelmek, amelyek mozgósító erővel hathatnak a jelenbeli döntéseinkre. Mindez az [[1930-as évek|1930-as]], [[1940-es évek|40-es években]]ben történt. Azóta kialakult az a [[módszertan]] és [[metodika]], amely a jövőkutatást önálló társadalomtudományi diszciplínaként határozza meg. Hazánkban az [[1970-es évek]] óta a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is elismeri tudományként. Globális szinten a [[káoszelmélet]] tanulságai, a technikai haladás, a környezeti változások, és a humán tényezőnek tulajdonított egyre nagyobb jelentőség, a megoldatlannak tűnő társadalmi problémák egyaránt életre hívták a jövővel való foglalkozás interdiszciplináris megközelítését, amely tudatában van annak, hogy az egész mindig több, mint a részek puszta összege. A jövőkutatás a mai napig megfelelően egzakt, ugyanakkor csodálatos módon nyitott tudományterület maradt: művelőinek kifejezett törekvése, hogy más diszciplínák képviselőivel, sőt a [[művészet]]i és [[spiritualitás|spirituális]] megközelítések szakértőivel együttgondolkodva kutasson.
 
== Előrejelzéskészítés ==
30. sor:
 
== Jövőkutatás a hazai tudományos intézményekben ==
A felsőoktatásban a [[Budapesti Corvinus Egyetem]]en működik önálló, e tudományterület kutatásával és oktatásával foglalkozó tanszék. Az intézmény vezetője Nováky Erzsébet, DSc. A [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]] Pénzügyek tanszékén működik a Jövőobszervatórium Kutatócsoport dr. [[Galántai Zoltán]] vezetésével. Intézményesített keretek között dolgoznak jövőkutatók [[Sopron]]ban, [[Debrecen]]ben, [[Miskolc]]on és [[Pécs]]ett.
 
Különleges és elévülhetetlenElévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi jövőkutatás területén Kovács Géza professzor és Gidai Erzsébet professzorasszony. Kovács Géza, a mai Corvinus Egyetemen működő Jövőkutatási Tanszék alapítója két évtizeden keresztül vezette ezt a tanszéket. [[Gidai Erzsébet]], a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának alapító dékánja az MTA Jövőkutatási Bizottságának egyik alapító tagja és hosszú ideig elnöke is volt.
 
A megnevezetteken kívül mindenekelőtt Besenyei Lajos és Tóth Attiláné játszottak meghatározó szerepet az MTA Jövőkutatási Bizottság eredményes munkájában. A bizottság eddig három nemzetközi és hat magyar tudományos konferencia szervezésében szerzett érdemeket. Az eddig felsoroltakon kívül a következő személyiségek vettek részt a konferenciakötetek szerkesztésében: Tóth László, Bana Katalin, Szretykó György, Grolmusz Vince, Kristóf Tamás, Szabados Tamásné.