„Erdélyi Magyar Hírvivő” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A lap megjelenése előtt több helyen is hirdette programját: a beharangozó először a ''Neuer Kurier aus Ungarn von Kriegs und Staatssachen'' című német újság mellékletként jelent meg február 18-án, utána közzétette a ''Hadi és más Történetek'' illetve az '' Ephemerides Budenses'' is.
 
Az első szám a terveknek megfelelően 1790. április 3-án jelent meg, de ekkor még csak más, korábban engedélyezett lapok híreit vehették át, mert még nem érkezett meg az önálló lapra vonatkozó engedély. [[Sándor István (író)|Sándor István]] 1803-ban megjelent bibliográfiája szerint szerkesztői [[Fábián Dániel (újságíró)|Fábián Dániel]] táblai levéltáros és Cserei Elek kormányszéki allevéltáros voltak.<ref name="Szerk"/> A kormányszék [[Kolozsvár]]ra költözése miatt 1790. december 16-ától a lap Kolozsváron jelent meg. Itt azonban a város korábban létező katolikus és protestáns nyomdái közös támadást indítottak az új versenytárs ellen.: Hochmeistert„A' decemberbenCatholicus azzalPüspök vádoltaUr aző erdélyi országgyűlésExcellentiája, hogyés a rendekHelvetica hozzájárulásaConfession nélküllévők jelentetteKolosvári megKollegyiom aCurátori királyrészéről válaszátpedig rendekhez;panaszoltatik: ezthogy anoha támadástmindeniknek aezen nyomdászVárosban azzalKönyv védtenyomtató ki, hogy az országgyűlésnekMühellye nemvagyon, csakmindazonáltal aKönyv-nyomtató főkormányszéknekHochmeister tartozikitten felelősséggel.Jövevény 1791.lévén, januárbana azzalmeg-nevezett azpanaszló újFeleknek váddalnagy kerültkárával azmaga országgyűlésMesterségét elégyakorolván, hogya' az 1791.Igazgató éviTanátstól 3.való számábanMunkákon engedélykivül nélkülegyebeket-is éssajtó hibásalá fordításbantenni tette's közzéVilág aeleiben királyi leiratokat. Az üzletben tartott házkutatás során lefoglalták az ominózus lapszámki-botsátani példányaitmerészel, viszontkérvén kiderült,ezek hogyiránt aelég cenzúratételt engedélyezte a szöveget. Ezért – noha az országgyűlés a nyomdász megbüntetésére tett javaslatot, – as főkormányszékrész csakszerént helyesbítéstorvoslást kérttétetni. ”<ref>Az ügy [[II1790. Lipótdecember magyar12-én király|II.kezdődött Lipót]]erdélyi eléországgyűlés kerültjegyzőkönyve, akiidézi nemBíró értettAnnamária egyet133. az országgyűlésselo.</ref> Utóbb azonban a rendek tiltakozása miatt megváltoztatta álláspontját, és egyes vélemények szerint ez vezetett a lap megszűnéséhez; erre vonatkozó követlen bizonyíték azonban nincs.
 
Hochmeistert decemberben azzal vádolta az erdélyi országgyűlés, hogy a rendek hozzájárulása nélkül jelentette meg a király válaszát rendekhez; ezt a támadást a nyomdász azzal védte ki, hogy az országgyűlésnek nem, csak a főkormányszéknek tartozik felelősséggel. 1791. januárban azzal az új váddal került az országgyűlés elé, hogy az 1791. évi 3. számában engedély nélkül és hibás fordításban tette közzé a királyi leiratokat. Az üzletben tartott házkutatás során lefoglalták az ominózus lapszám példányait, viszont kiderült, hogy a cenzúra engedélyezte a szöveget. Ezért – noha az országgyűlés a nyomdász megbüntetésére tett javaslatot, – a főkormányszék csak helyesbítést kért. Az ügy [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] elé került, aki nem értett egyet az országgyűléssel. Utóbb azonban a rendek tiltakozása miatt megváltoztatta álláspontját, és egyes vélemények szerint ez vezetett a lap megszűnéséhez; erre vonatkozó követlen bizonyíték azonban nincs.
 
Az ''Erdélyi Magyar Hírvivő''-nek összesen 64, [[Gyalui Farkas]] feltételezése szerint 65 száma jelent meg, de az 1791-ben megjelent három vagy négy szám nem maradt fenn. Az 1790-es lapszámok is csak részben fellelhetőek.