„Otto Weddigen” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  1 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
=== Az első világháború ===
A háború kitörése után három nappal kapta meg az U-9-es tengeralattjáró parancsnoki posztját. A háború elején, nem folytak nagyobb tengeri csaták, mert az angol hadihajók nagy része a [[La Manche csatorna]] lezárásával volt elfoglalva. Később egyre nagyobb szabású tengeri mozgás támadt, mivel megkezdődtek a tengeri hadműveletek. 1914. szeptemberében az angol csapatszállítók zavarása céljából, a holland partvidék elé irányították az [[SM U-8|U-8]], az [[SM U-24|U-24]] és az [[SM U-9|U-9]]-es tengeralattjárókat. Az időjárás rossz, viharos, ködös volt. Az U-9 1914. szeptember 20-án indult el Helgolandtól délnyugat felé.
{{rquote|060%|center|Az É-i szél hatására a látás 22 tengeri mérföld , a petróleummotorokkal halad a naszád 06 óráig, amikor D-ről árbócok válnak láthatóvá. Azonnali lemerülés, a periszkópon át látható egy hadihajó, amelyet jobbról-balról kb. két mérföld távolságra két hasonló követ. Ezek négykéményes angol cirkálók, lehetséges, hogy egy kötelék élén haladnak. Támadás az élen haladó hajó ellen a mellékelt vázlat szerint. Naszádot harckészültségbe! Torpedókat élesíteni! 07,20-kor megközelítés befejezve, II. csőből torpedó Los, irányszög 0, cél a cirkáló közepe. lőtávolság: 500 m, becsült sebessége 10 csomó, becsapódási szög 90. Találat 07 óra 22 perckor. A hajó pár perc múlva erősen balra dőlt, majd felfordul. a támadás a következő cirkáló ellen folytatódik. |Otto Weddingen (Az U-9 hajónaplójából)}}
[[Fájl:SM U9 Postcard.jpg|thumb|200px|''Az U-9 győzelmei''. Korabeli képeslap.]]
 
Az idézett bekezdés Weddigen tengerésztiszt legnagyobb sikeréről szól, amikor három angol cirkálót is elsüllyesztett egyszerre: az [[HMS Aboukir]], a [[HMS Cressy]] és a [[HMS Hogue]] hadihajókat. Ez volt az első nagy visszhangot kiváltó akciója. Később mikor visszatért a főhadiszállásra, hatalmas tömeg fogadta, [[II. Vilmos német császár]] a [[Pour le Mérite]] érdemrenddel tüntette ki és korvettkapitánnyá nevezte ki. Később október 5-én elsüllyesztette a [[HMS Hawke]] cirkálót és több teherhajót. Azonban lassan őt is utolérte a vég. Megkapta egy U-29-es tengeralattjáró kapitányi posztját, 1915. március 10-én kifutott és soha nem tért vissza. A háború után az angol hírszerzés irataiból kiderült, hogy a brit flotta 70 mérföldre Pentland Firth környékén haladt 23 ''dreadnought'' oszlopban. 13 óra 18 perckor az U-29 megtámadta a [[HMS Neptune (könnyűcirkáló)|HMS Neptune]] könnyűcirkálót, a torpedó a hajó fara mögött haladt el. Az összes hajó 12 vonást fordult és menekülésre fogta, azonban a [[HMS Dreadnought]] észrevette a tengeralattjáró periszkópját, balra fordult és egyenesen legázolta a tengeralattjárót. A támadást senki sem élte túl.