„Francia-középhegység” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a folyók jav. |
a annka javítva annak-ra |
||
36. sor:
== Kialakulása ==
A Francia-középhegység az ország legidősebb tájai közé tartozik. [[Bretagne]]-nyal, [[Normandia|Normandiával]], a [[Vogézek]]kel és a [[belgium]]i [[Ardennek]]kel együtt a [[Francia-Belga-rögvidék]]et alkotja,
Ez a terület volt az [[Óidő|óidei]] [[Variszkuszi-hegységrendszer|variszkuszi-hegységképződés]] középpontja, magterülete.<ref>Probáld 37. o.</ref> Dél-[[Anglia]] hegyeivel, a [[Közép-európai-rögvidék]]kel és az [[Urál (hegység)|Urál]]lal együtt a karbonban hozzáforrtak a [[Balti-ősföld]]höz, megnövelve így a születő Európa területét és összekapcsolva azt ÉSzak-[[Amerika]], [[Afrika]] és [[Ázsia]] őseivel (így alakult ki a [[Pangea]]). A [[Középidő|közép]]- és az [[újidő]]ben a rögökre tagolódott hegység egyes darabjai lepusztultak, lesüllyedtek, máskor tenger öntötte el őket, ismét kiemelkedtek. A [[harmadidőszak]] végén erősen széttöredezett, egyenetlen, 800-100 m magas hullámos felszínű tönkké alakult. Délkeleti része emelkedett ki legjobban, itt az 1700 m-ig emelkedő kristályos alapzat kelet felé meredeken szakad le a Rhône-Saône ekkor beszökkenő árka felé. Az árok képződéséhez kapcsolódóan vulkánosság formálta át a hegységet.<ref>Probáld 37. o.</ref> A harmadidőszak végén és a negyedidőszak elején működő vulkánok jelentős méretű vulkáni kúpokat (puy-kat) építettek.
A hegység óidőből származó kőzetei a [[gránit]] és a [[kristályos pala]], középidőből a [[mészkő]], az újidőből pedig a [[bazalt]] lávakőzetei és tufái maradtak fenn.<ref>Marosi-Sárfalvi 159. o.</ref>
| |||