„Emanuel Swedenborg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
A család 1719-ben nemességet nyert és ekkor nyerte Swedberg helyett a Swedenborg nevét. Ha Swedenborgot néha grófnak vagy bárónak címezik, ez tévedés és onnan eredhet, mert a svéd nemesi parlamentnek tagja volt. Ezen időben erőműtani és közgazdasági problémák fejtegetésével foglalkozott, algebrai rövid értekezéseket írt.
 
1724-ben felajánlották neki az uppsalai egyetemen a matematikai tanszéket, amelyet azonban nem fogadott el. Majd elhagyván e nemű tanulmányait, 11 évig hallgatott és hivatala kötelességeinek teljesítésére és a bányászat és fémolvasztás rendszerének tudományos megírására és a teremtés kezdete elméletének megállapítására szentelte életét. Ezen tanulmányainak eredménye ''Opera philosophica et mineralia'' (1734) című műve. Ezen munkáját ugyanezen évben követte egy másik a Végtelenről és a teremtés végokáról, a [[lélek]] és [[test]] közötti összeköttetésről, melyben a lelket mint lényegében véve a nappal ugyanazon egy anyagot tünteti föl. Ugyanezen kérdéssel foglalkoznak ''Oeconomia regni animalis'' (2 kötetben, 1741) és ''Regnum animale'' (be nem fejezve, 3 kötet, 1744-45) művei is.
 
1744 húsvétján, április 6-án különös álmai és látomásai támadtak, ami megvilágosodásához vezetett. Azt állította, hogy az Úr megparancsolta, hogy alkosson meg egy mennyei doktrínát a kereszténység megújítása céljából. Kijelentette, hogy az Úr kinyitotta lelki szemeit, és szabadon látogathatta a mennyet és a pokolt, és beszélhetett az angyalokkal és démonokkal. E látomása után a szellemvilág látnokának vallotta magát.