„Kosztolányi Dezső” változatai közötti eltérés

[[1885]]. [[március 29.|március 29-én]] (virágvasárnap) született [[Szabadka|Szabadkán]], nemeskosztolányi [[Kosztolányi Árpád]]<ref>[http://mek.oszk.hu/00700/00753/html/vers1121.htm#07 Tanár az én apám]</ref><ref>[http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=kosztolanyi Kosztolányi Árpád]</ref> (1859–1926) fizika- és matematikatanár, iskolaigazgató<ref>{{cite book |others= Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes|title=Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 |url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08479.htm }}</ref> és Brenner Eulália (1866–1948) gyermekeként. Édesanyja révén volt unokafivére Brenner József, alias [[Csáth Géza]] (1887–1919) író.{{refhely|Bogdán Fiú}} Nagyapja nemeskosztolányi Kosztolányi Ágoston, bankpénztáros, 1848/49-es honvédszázados, Bem seregében szolgált (személyesen ismerte [[Kossuth Lajos]]t és beszélgetett [[Petőfi Sándor]]ral is);{{refhely|Újbuda 2010-13}} ő tanította meg írni és olvasni, valamint angolul unokáját. A kisfiút 1885. április 7-én keresztelték meg a szabadkai római katolikus Szent Teréz-plébánián, keresztszülei Hofbauer István, későbbi altábornagy és felesége, szül. Oravecz Izabella volt.<ref>[http://www.magyarszo.com/hu/2053/kultura_irodalom/99864/Kosztol%C3%A1nyi-Dezs%C5%91-Istv%C3%A1n-Izabella.htm Kosztolányi Dezső István Izabella] Magyar Szó Online, 2013. augusztus 2., 14:21</ref> A gyermek a keresztségben a Dezső, István, Izabella utóneveket kapta.<ref>Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső c. életrajzi regénye, Aspy Stúdió Kiadó, 2004, 7. oldal</ref><ref>[http://www.nyest.hu/hirek/kosztolanyi-dezso-istvan-izabella Kosztolányi Dezső István Izabella] nyest.hu, 2013. július 29.</ref> A családi hagyományokpéniszek szerint apai felmenői a nemeskosztolányi Kosztolányi család leszármazottai. Ugyan anyakönyvekkel alátámasztani ezt nem sikerült, de nemeskosztolányi Kosztolányi Samu és József az író dédanyjának, Filáczy Veronikának 1841-ben Bars megyéhez írt folyamodványában elismeri, hogy Veronika férje, Kosztolányi János „Atyámfia légyen", azaz, hogy vérrokon.<ref name=":0">Az adatok forrásai: (1) Sárközi Éva: Adatok Kosztolányi Dezső családtörténetéhez egy eddig ismeretlen levél kapcsán. In: Irodalomtörténet, 2013/2. 283-303. p. (2) Arany Zsuzsanna: „Kosztolányi Dezső élete". In: Alföld, 2013/7, 59-71. p.; Alföld, 2013/8, 44-60. p.; Alföld, 2013/10, 27-41. p.; Alföld, 2013/11, 34-57. p.</ref><ref>Furcsaság, hogy Kosztolányi dédapjának és dédanyjának nemesi felmenői egyáltalán nem találhatók semmilyen anyakönyvben. Kosztolányi János állítólagos felsőlelóci (jelenleg: Nyitranovák) családjának nem sikerült eddig semmiféle nyomára bukkanni az ottani anyakönyvekben, ahogy felesége Filáczy Veronika esetében sem. Az állítólagos felmenők Kosztolányi János esetében „Szőllősi Éva", Filáczy Veronika esetében „Filáczy József" és „Fehérpataky Klára" az elérhető nemesi adatbázisokban (Nagy Iván, Kempelen Béla, stb.) sem adatolható egyáltalán. Ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy a családok valóban léteztek.</ref> Másik érdekes családi hagyomány az író dédanyjának, Kléri Magdolnának francia származása, amelyet a családnév „Cléry" írásmódja alapján összefüggésbe hoztak XVI. Lajos Cléry nevű komornyikjával, aki a királyt, mint Capet Lajost kivégzéséhez öltöztette. A feltételezés azonban hamisnak bizonyult.<ref>A Kléri család Franciaországból érkezését a francia forradalom időszakára teszi. Az anyakönyvek tanúbizonysága szerint az 1820-as években Bácskában széles körben el van terjedve, száznál is több Kleri vezetéknevű személy azonosítható. Ezek között egyetlen írásmódja „Cleri" (éppen az író dédnagyanyjának hat testvére közül az egyik, Hofbauer Ágnes esetében).</ref>