BiológiuskéntBiológusként végzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]en, majd PhD fokozatot szerzett a genetika és biokémia területén. Szakterülete a növényi fejlődésbiológia, ezen belül a növény-baktérium szimbiózis és a genomika. Vendégkutató volt a kölni [[Max Planck Társaság]] Intézetben, a Sussex-i Egyetemen, a [[Harvard Egyetem]]<nowiki/>en és a [[Cornell Egyetem]]<nowiki/>en. 2007-ben alapító igazgatója volt a BAYGEN Intézetnek (2012-ig), mely később az [[MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont]] (MTA-SZBK) része lett. Szintén alapító tagja volt a franciaországi CNRS Növénytudományi Intézetének (Institut des Sciences Végétales). Jelenleg az MTA-SZBK-ban a Szimbiózis és Funkcionális Genomikai Egység csoportvezetője,<ref>{{Cite web |url=http://www.brc.hu/biochem_symbiosis_and_functional_genomics_unit.php?change_lang=hu |title=Biokémiai Intézet, Szimbiózis és Funkcionális Genomikai Egység |accessdate=2019-02-11 |work=www.brc.hu}}</ref> valamint a franciaországi CNRS Növénytudományi Intézetének kutatási igazgatója. Az általa alapított és vezetett kutatócsoport a hazai növényi molekuláris biológiai kutatás egyik vezető műhelye. 2018-ban elnyerte a magas rangú Balzan-díjat, a kémiai ökológia területén.
{{Idézet|A fő kutatási területem a [[növények]] és [[baktériumok]] együttélése, szimbiózisa. Ez első pillantásra talán egészen egyedinek látszik, de valójában általános érvényű információkat ad különböző szervezetek együttélésére. Ha meggondoljuk, talán egyetlen olyan élő szervezet sincs, amely képes lenne egymagában, [[mikroorganizmus]]ok nélkül élni. Valójában az egész világ egy [[szimbiózis]]. | Kondorosi Éva - Magyar Tudomány interjú (2012)
