„Székely Nemzeti Múzeum” változatai közötti eltérés

== Története ==

=== Alapítása ===

[[Fájl:Mikó Imre – Barabás Miklós.jpg|thumb|bal|A Múzeum arcképcsarnokából: [[Mikó Imre (politikus)]] [[posztumusz]] [[arckép|portréja]], [[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] alkotása, 1884]]

Egy székely múzeum alapítását már [[Fekete Sámuel]] felvetette a ''Régi római és görög pénzek s érmek. Magyarország királyainak és Erdély fejedelmeinek pénzei'' (Kolozsvár, 1868) című művében.<ref>{{CitPer | aut = Ferenczi István | tit = A Székely Nemzeti Muzeum előzményeihez és az olaszteleki római táborhelyről | per = Székelység | ann = 1939 | tom = 9 | fasc = 9–10 | url = http://epa.niif.hu/02300/02330/00055/pdf/EPA02330_Szekelyseg_1939-05.pdf}}</ref> A múzeumot [[1875]]-ben alapította özv. Cserey Jánosné [[Zathu­reczky Emília]] [[Imecsfalva|Imecsfalván.]] Társa az alapításban az első múzeumőr, [[Vasady Nagy Gyula]] volt, aki programbeszédét 1877-ben a múzeum első szöveges kiadványaként is megjelentette. Még abban az évben bekerült a gyűjteménybe legértékesebb műtárgyuk, az [[Apor-kódex]], amely többek között a Zsoltárok könyvét tartalmazza, az úgynevezett [[huszita Biblia|huszita Bibliából]] (a fennmaradt legrégibb magyar bibliafordítás), valamint a később elpusztult Csereyné-kódex (a legrégibb magyar [[Éneklés|ének]]eskönyv).