„Keresztes háborúk” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 46.107.230.44 (vita) szerkesztéséről Milei.vencel szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a apróságok, kékít |
||
8. sor:
A ''keresztes háború'' kifejezés napjainkban átvitt értelemben is használatos az erkölcstelennek ítélt jelenségekkel szemben szervezett, felülről irányított nagy [[ideológia]]i-[[politika]]i [[kampány (politika)|kampány]]okra.
[[File:CRUZADAS-es.svg|thumb|250px|A Szentföldre irányuló fő keresztes hadjáratok]]
[[Fájl:SiegeofAntioch.jpeg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Antiokheia]] ostroma
== A
[[Jézus|Krisztus]] a [[hegyi beszéd]]ében és egész életében a megbékélés és megbocsátás üzenetét hirdette. Követőinek azt tanította, hogy ne szálljanak szembe a gonosszal, hogy ha arcul ütik őket, tartsák oda a másik arcfelüket is. ''Azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai... Mert ha (csak) azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi (lesz) a jutalmatok?''
A középkori társadalom ellenben közeli ismerősként gondolhatott a háborúra. Európa északi részén az állandóan katonáskodó lovagi osztály az egész társadalmi rendszer alapkövének számított. Az itáliai városállamok ugyancsak gyakran háborúztak – hol egymással, hol a pápával, hol a császárral. A muszlim hódítók hosszú évszázadokra megvetették a lábukat az [[Ibériai-félsziget]]en, így hiába akartak a keresztények békésen és szeretetben élni, nehéz helyzetben voltak.
A középkori keresztényeknek így vagy úgy meg kellett győzniük magukat arról, hogy az általuk vívott háború igazságos háború. Ennek bebizonyítására egész eszmerendszer jött létre. A korai egyházatya, [[Hippói Szent Ágoston|Szent Ágoston]] is sokat foglalkozott a kérdéssel. Végül arra jutott, hogy ha valakinek elveszik a birtokát vagy a vagyonát, joga van visszaszerezni, de ettől még nincs joga területszerző háborút folytatni. A fennálló rendet kell tehát megóvni, még akkor is, ha ehhez erőszakot kell alkalmazni.
A 11. században azonban a háború új jelentéssel gazdagodott.
A muszlim irodalom hasonló szellemben beszélt a [[dzsihád]]nak nevezett
== Előzmények ==
262. sor:
== V. keresztes hadjárat ([[1217]]–[[1221]]) ==
[[Fájl:The fifth crusade.jpg|thumb|220px|right|II. András az V. keresztes hadjáraton]]
|