Főmenü megnyitása

Módosítások

Az ipari forradalomnak jelentős hatásai voltak a társadalmi struktúrára. Elindulása előtt a [[nyilvános]] és a [[magán]] szféra között erős átfedések voltak, a munka gyakran egybefolyt a háztartással a családtagok között elosztva. Most viszont ezek a szférák elkezdtek kettéválni munkai életre és attól élesen elkülönülve otthoni életre. Ez a folyamat nagy mértékben befolyásolta a [[nemi szerepek]] további alakulását és hozzájárult a későbbiekben [[hagyományos családmodell]]nek elnevezett társadalmi intézmény megszűnéséhez. A hagyományos családban a férfi(ak) a családfenntartó(k), a nők feladata a háztartás vezetése és a gyermekek nevelése. Az ipari munkásságnál az alacsony munkabérek többnyire nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a férfi egyedül tartsa el a családot, így szükségessé vált a nők munkába állása, ami merőben szokatlan volt. Hamarosan a gyermekmunka is megjelent. A nők és gyermekek alacsonyabb bérért dolgoztak. Ezzel együtt a polgárság megjelenésével egyfajta kiegyenlítődés is történik, a burzsoázia lenyúlik a középosztályba és fordítva. Új, iparhoz, bankhoz és kereskedelemhez kötődő vagyonok jöttek létre.
 
Az ipari forradalom azonban nem mindenhol járt olyan következményekkel, mint Angliában. Azok a térségek, ahol csak a második ipari forradalom hatásai érezhetők, a kevés tőkefelhalmozás miatt ekkor élték meg első, megkésett és alulindukált ipari forradalmukat. Ezek közé tartozott az Osztrák–magyar Monarchia is: A [[Magyar Királyság]] első hintó- és kocsigyára, a „''Kölber Testvérek''” kocsigyárkocsigyára, [[1843]]-ba vezetheti vissza az eredetét [[Pest (történelmi település)|Pesten]], amelynek a fejlesztője, [[Kölber Fülöp]] ([[1816]]–[[1902]]) vezérigazgató, Ferenc József-rend lovagja volt; [[Felmayer István]] ([[1813]]–[[1888]]) az ország első kékfestőgyárat [[1861]]-ben, a [[székesfehérvár]]i „''Felmayer István és fiai''“ név alatt hozta létre; [[Prückler Ignác]] ([[1809]]–[[1876]]) Magyarország első pezsgőgyárát, a "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" név alatt alapítota meg [[1834]]-ben Pesten; [[Topits József]] ([[1824]]–[[1876]]), az osztrák-magyar monarchia első gőztésztagyárát, a ''"[[Topits József fia gőztésztagyár|Topits József fia Első magyar gőztésztagyárat]]"'' [[1859]]-ben hozta létre Pesten.
 
== Irodalom ==