Főmenü megnyitása

Módosítások

Az ipari forradalomnak jelentős hatásai voltak a társadalmi struktúrára. Elindulása előtt a [[nyilvános]] és a [[magán]] szféra között erős átfedések voltak, a munka gyakran egybefolyt a háztartással a családtagok között elosztva. Most viszont ezek a szférák elkezdtek kettéválni munkai életre és attól élesen elkülönülve otthoni életre. Ez a folyamat nagy mértékben befolyásolta a [[nemi szerepek]] további alakulását és hozzájárult a későbbiekben [[hagyományos családmodell]]nek elnevezett társadalmi intézmény megszűnéséhez. A hagyományos családban a férfi(ak) a családfenntartó(k), a nők feladata a háztartás vezetése és a gyermekek nevelése. Az ipari munkásságnál az alacsony munkabérek többnyire nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a férfi egyedül tartsa el a családot, így szükségessé vált a nők munkába állása, ami merőben szokatlan volt. Hamarosan a gyermekmunka is megjelent. A nők és gyermekek alacsonyabb bérért dolgoztak. Ezzel együtt a polgárság megjelenésével egyfajta kiegyenlítődés is történik, a burzsoázia lenyúlik a középosztályba és fordítva. Új, iparhoz, bankhoz és kereskedelemhez kötődő vagyonok jöttek létre.
 
Az ipari forradalom azonban nem mindenhol járt olyan következményekkel, mint Angliában. Azok a térségek, ahol csak a második ipari forradalom hatásai érezhetők, a kevés tőkefelhalmozás miatt ekkor élték meg első, megkésett és alulindukált ipari forradalmukat. Ezek közé tartozott az Osztrák–magyar Monarchia is:
Az ipari forradalom azonban nem mindenhol járt olyan következményekkel, mint Angliában. Azok a térségek, ahol csak a második ipari forradalom hatásai érezhetők, a kevés tőkefelhalmozás miatt ekkor élték meg első, megkésett és alulindukált ipari forradalmukat. Ezek közé tartozott az Osztrák–magyar Monarchia is: [[1835]]-ben gróf [[Széchenyi István]] kezdeményezésére a királyság első hajógyára, az [[Óbudai Hajógyár]] jött létre; az első gépgyár, a ''"[[Röck István Gépgyára]]"'' [[Kelenföld]]ön, [[1841]]-ben, miután [[Röck István (gyáros, 1812–1882)|Röck István]] ([[1812]]–[[1882]]) atyja üzemét fejlesztette; a [[Magyar Királyság]] első hintó- és kocsigyára, a „''Kölber Testvérek''” kocsigyára, [[1843]]-ba vezetheti vissza az eredetét [[Pest (történelmi település)|Pesten]], amelynek a fejlesztője, [[Kölber Fülöp]] ([[1816]]–[[1902]]) vezérigazgató, Ferenc József-rend lovagja volt; [[Felmayer István]] ([[1813]]–[[1888]]) az ország első kékfestőgyárat [[1861]]-ben, a [[székesfehérvár]]i „''Felmayer István és fiai''“ név alatt hozta létre; [[Prückler Ignác]] ([[1809]]–[[1876]]) Magyarország első pezsgőgyárát, a "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" név alatt alapítota meg [[1834]]-ben Pesten; [[Topits József]] ([[1824]]–[[1876]]), az osztrák-magyar monarchia első gőztésztagyárát, a ''"[[Topits József fia gőztésztagyár|Topits József fia Első magyar gőztésztagyárat]]"'' [[1859]]-ben hozta létre Pesten; [[1844]]-ban Budán, [[Ganz Ábrahám]] ([[1814]]–[[1867]]) létrehozta az első [[Ganz vállalatok|Ganz féle vasöntödéjét]].
 
A [[Magyar Királyság]] legjelentősebb első ipari üzemei:
*[[1834]]-ben Pesten, Magyarország első pezsgőgyárát, a "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" név alatt [[Prückler Ignác]] ([[1809]]–[[1876]]) alapítota meg.
*[[1835]]-ben gróf [[Széchenyi István]] kezdeményezésére az első hajógyára, az [[Óbudai Hajógyár]] jött létre
*[[1841]]-ben, az első gépgyár, a ''"[[Röck István Gépgyára]]"'' [[Kelenföld]]ön, miután [[Röck István (gyáros, 1812–1882)|Röck István]] ([[1812]]–[[1882]]) atyja üzemét fejlesztette
*[[1843]]-ig vezetheti vissza az eredetéta az első hintó- és kocsigyár, a [[Pest (történelmi település)|pesti]] „''Kölber Testvérek''” kocsigyára, amelynek a fejlesztője, [[Kölber Fülöp]] ([[1816]]–[[1902]]) vezérigazgató volt.
*[[1844]]-ban Budán, az első [[Ganz vállalatok|Ganz féle vasöntödéjét]], [[Ganz Ábrahám]] ([[1814]]–[[1867]]) hozta létre.
*[[1859]]-ben Pesten, az osztrák-magyar monarchia első gőztésztagyárát, a ''"[[Topits József fia gőztésztagyár|Topits József fia Első magyar gőztésztagyárat]]"'', [[Topits József]] ([[1824]]–[[1876]]), hozta létre.
*[[1861]]-ben, az ország első kékfestőgyárat, a [[székesfehérvár]]i „''Felmayer István és fiai''“ név alatt, [[Felmayer István]] ([[1813]]–[[1888]]) hozta létre
 
== Irodalom ==