„Bikaviadal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kép:Goya - El animoso moro Gazul es el primero que lanceo toros en regla.jpg|bélyegkép|265px|[[Francisco José de Goya y Lucientes|Francisco Goya]]: ''Morisco Gazul az első, aki lándzsával harcol a bikákkal'', (1815-1816) ]]
[[Kép:Goya - Pedro Romero matando a toro parado (Pedro Romero Killing the Halted Bull).jpg|bélyegkép|265px|Francisco Goya: ''Pedro Romero megöli az álló bikát'', (1816)]]
A ''fiesta brava''<ref>[http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=1012&secId=97400 Hubay Miklós Végtelen napjaim - Dialógus a mexikói bikaviadalokról Ferenczy Bénivel], dia.jadox.pim.hu</ref>, azaz a '''bikaviadal''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]]: ''tauromaquia''), a mai formájában egy [[Spanyolország]]ból származó látványosság, melynek során egy arénában a ''torerok'', azaz a bikaviadorok, – meghatározott szabályrendszer szerint – felbőszített, kifejezetten erre a célra tenyésztett, vad harci [[szarvasmarha|bikával]] küzdenek meg<ref>[http://www.costadelsolmagazin.com/content/bika-kivalasztasa-bikaviadalokrol-3resz-0 A bika kiválasztása], costadelsolmagazin.com</ref>, melyet a kifejezetten spanyol ''[[Corrida de toros]]''{{wd|Q2640883}} során kifárasztanak, majd a véres játék végén a ''matador'', azaz a ’leölő’ bikaviador, díszes középkori eredetű ruházatban színre lépve, kardjával rituális szabályok szerint leöli az állatot. A matador hagyományos ruházata testre feszülő, magas derekú nadrág és a derékig érő díszes boleró. A hímzésekkel, rátétekkel és csipkével díszített felsőruha meghatározó eleme a spanyol népviseletnek.<ref>[http://hg.hu/cikkek/design/13986-matadorok-a-kifuton Matadorok a kifutón], hg.hu</ref> Három felvonásból (''tercio'') áll a viadal. A corrida harmadai: a lándzsák próbája a ''suerte de varas'', a ''banderilla'' és a halál próbája (''tercio de muerte'').
A látványosság a világ egyik legősibb, máig fennmaradt szokása. [[Federico García Lorca]] spanyol drámaíró szerint: „''A bikaviadalnak egész liturgiája van, valóságos vallási dráma, ahol ugyanúgy, mint a misében, imádnak és feláldoznak egy istent''”. A napjainkban sokat támadott véres hagyomány pontos eredete vitatott.<ref>[https://magyaridok.hu/lugas/a-bika-meltosaga-538294/ A bika méltósága]</ref> Egyesek az [[ókor]]i [[Ókori Róma|rómaiak]] [[gladiátor]]játékaihoz, illetve a [[görögök|görög]] és [[Kréta (sziget)|krétai]] „bikakultuszhoz” (tauromachia) vezetik vissza, míg mások szerint az [[ókor]]i [[Ibériai-félsziget|Ibériában]] alakult ki, és csupán véletlen a párhuzam a hasonló római és görög játékokkal. [[Spanyolország]]ban az ember bikával való küzdelmének első reprezentációja egy [[Keltibérek|keltibér]] kőtömbről származik a rómaiak által az [[i. e. 1. század]]ban alapított [[Clunia|Cluniából]] (ma romváros [[Burgos (provincia)|Burgos]] provincia déli részén, [[Kasztília|Kasztíliában]]). [[Ernest Hemingway]] Nobel-díjas író szerint, aki jól ismerte a bikaviadal hagyományos spanyolországi formáját „''a bikaviadal spanyol intézmény: nem a külföldiek és a turisták kedvéért jött létre, hanem mindig ellenükre, és minden lépés, melyet a viadal módosítására, azaz szalonképessé tétele érdekében tesznek, méghozzá hiába, mivel semminemű módosítás nem fogja szalonképessé tenni, a teljes eltiltás felé vezet.''”<ref name=Halál_délután/>
| |||