„Kistarcsai Központi Internálótábor” változatai közötti eltérés

Az erősödő külpolitikai hatás, majd Magyarország 1944-es német megszállása után a tábor öt pavilonjából négy állt a rendőrség rendelkezésére. Az őrizetesek mellett helyet kaptak az összegyűjtött és deportálásra váró zsidók (az objektum neve németül: [[Reichssicherheitshauptamt|RSHA]] Transport Lager Kistarcsa), akiket a magyar hatóságok már március 19-én elkezdtek összegyűjteni Budapest területén.<ref name=":26">{{Cite book |title= Vádirat a nácizmus ellen |series= 1. kötet, 1944. március 19. – 1944. május 15., A német megszállástól a deportálás megkezdéséig |url= http://www.balassikiado.hu/BB/NET/Vadirat_1jav.pdf |format=PDF |editor= Benoschofsky Ilona, Karsai Elek |origyear= 1958 |year= 2017 |publisher= Balassi Kiadó |page=16–18, 72, 184, 208 |accessdate= 2019-02-02 |location= Budapest |subtitle= Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez}}</ref><ref name=":15">{{Cite web |url= http://www.tenhumbergreinhard.de/1933-1945-lager-1/1933-1945-lager-k/kistarcsa-mala-tarca.html |title= Kistarcsa (Mala Tarca) |accessdate= 2019-01-10 |work= www.tenhumbergreinhard.de |language= német}}</ref> A rákövetkező napokban pedig hajtóvadászatot indítottak (Einzelaktionen, vagyis „egyedi akciók”) a pályaudvarokon, külvárosi villamosmegállókban és hajóállomásokon újabb zsidók után. A legnagyobb csoportot (800-1000 fő körül) azok a zsidók alkották, akiket a [[Gestapo]] tartóztatott le, és átmeneti börtönfogság után egy Lemke nevű SS altiszt vitetett át Kistarcsára.<ref name=":3" /> A táborban egy külön pavilon volt a [[Wehrmacht]] és az [[Schutzstaffel|SS]] különböző kihágások miatt megbüntetett katonái számára fenntartva.<ref name=":3" /><ref name=":25">{{Cite book|title=A magyar királyi csendőrség oknyomozó története|author=Dr. Rektor Béla|url=http://www.magtudin.org/Rektor_Bela_Csendorseg.pdf|format=PDF|year=1980|publisher=Árpád Könyvkiadó Vállalat|isbn=0 934214 01 8|page=261}}</ref><ref name=":2" /> Ugyancsak külön pavilonban kaptak helyet az ún. „régi őrizetesek”, a kiegészítő toloncház (főképpen politikai, szocialista ideológiájú) foglyai. Külön pavilonban („B” pavilon), a központi épületben tartottak fogva 280, prominensnek titulált zsidót (gyáriparosokat, politikusokat).<ref name=":3" /><ref name=":4" /> A zsidó foglyok maximális létszáma a megszállás után közvetlenül még csupán 485 fő volt. Ezeket az embereket a magyar hatóságok által előre összeállított, kész listák alapján, a saját lakásukon kereste fel razziák keretében az SS és a magyar rendőrség. Először a Rökk Szilárd utcai ideiglenes toloncházba kerültek (melyet a németek felügyeltek).<ref name=":2" /><ref>Benoschofsky Ilona szerint: „Közvetlenül a megszállás után a németek elkezdték a budapesti zsidóság részleges összefogását. (...) Ezek a letartóztatások kész listák alapján történtek... két SS-katona egy magyar rendőr kíséretben kereste fel a letartóztatandóakat a lakáson, és elvitték őket. (...) Ezeket ez úgynevezett túszokat mind a Rökk Szilárd utcai Rabbiképző Intézet helyiségeibe vitték, amelyeket a németek lefoglaltak kisegítő toloncház céljaira. (...) A túszokat innen néhány nap múlva a kistarcsai internáló táborba vitték (...). A túszok maximális létszáma Kistarcsán 485 fő volt.” (Mementó - Magyarország 1944, 66. o.)</ref> Ehhez képest 1944. június 20-ig 2000 fő indult el Kistarcsáról a német koncentrációs táborok felé.<ref name=":27" /><ref>„A hozzánk érkezett közlések szerint ez évi június hó 20-ig bezárólag 427 400 zsidót, tehát a hazai zsidóságnak mintegy felét érte utol a deportálás szörnyű sorsa. Ez a szám az alábbiak szerint oszlik meg: (...) Kistarcsa 2 000” [fő] (Vádirat a nácizmus ellen, 3. kötet, 54. o.)</ref><ref>Az első deportálás és az összesített adat közötti 200 fő különbség Brámer Frigyes visszaemlékezései szerint azzal magyarázható, hogy az április végi és július közepi események között volt 1-2 (a korábbiakhoz képest) kisebb létszámú elszállítás a táborból.</ref> Az 1944 áprilisi és májusi Magyarországi Zsidók Lapja közzétette: a Pártfogó Irodán keresztül, az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció (OMZSA) keretében lehetőség van csomagküldésre a táborban fogva tartott zsidók számára. A csomagokban korlátozottan lehetett élelmiszert, ruhaneműt és tisztálkodási szereket küldeni, de például levelet, okmányokat, szeszes italt, cipőt nem tartalmazhattak a csomagok.<ref name=":26" />▼

A német megszállást követően az első deportálóvonat (Hermann Krumey [[A Waffen-SS rendfokozatai|SS-Obersturmführer]] irányításával) Kistarcsáról indult el 1944. április 28-án, 1800 fős transzporttal (javarészt 16-60 év közötti férfia­kat és 18-50 év közötti nő­ket pakoltak fel 45G mintájú marhavagonokba).<ref name=":3">{{Cite web |url=http://mek.oszk.hu/11500/11506/pdf/11506_2.pdf |title=A kistarcsai tragédia |accessdate=2018-07-09 |author=Randolph L. Braham |year=1997 |format=PDF |work=A népirtás politikája - A Holocaust Magyarországon |publisher=Belvárosi Könyvkiadó |pages=849-851}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://ww2.infovilag.hu/2018/04/27/az-ujsagiro-archivumabol-aprilis-28-an-kezdodtek-a-deportalasok |title=Elégedetlen „a halál állomásfőnöke” |accessdate=2018-07-09 |date=1989-04-28 |publisher=Magyar Hírlap |quote=Az 1944. április 28-i első halálszerelvényre a Pest mel­letti kistarcsai táborba inter­nált 16–60 év közötti férfia­kat és a 18–50 év közötti nő­ket rakták föl. Elhoztam a bé­csi archívumból annak a doku­mentumnak a fénymásolatát, amely bizonyítja: ezt az első, több mint 1800 fős emberszál­lítmányt Krumey SS-Obersturmführer parancsnoksága alatt zsúfolták be a 45G min­tájú marhavagonokba, hogy – miként cinikusan kijelentette – „egy kis levegőhöz jussunk Kistarcsán".}}</ref> A szerelvény május 2-án érkezett [[Auschwitz-Birkenau]]ba.<ref name=":12">{{Cite web |url=http://www.epa.hu/00000/00018/00078/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2004_03_0817-0858.pdf |title=A munkaszolgálat Magyarországon 1939-1945 |accessdate=2018-07-22 |author=Szita Szabolcs |year=2004 |work=Hadtörténeti Közlemények}}</ref> Ezután átmenetileg 350-400 főre csökkent a foglyok száma.<ref name=":3" />▼