„Nagy gazdasági világválság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:1C40:8900:D427:A62A:9EDD:F4C8 (vita) szerkesztéséről Ticino szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
13. sor:
== Bankválságok az Amerikai Egyesült Államokban ==
A [[Federal Reserve System|Federal Reserve]] rendszer [[1913]]-as létrehozása után a legnagyobb amerikai bankok nem érezték felelősségüknek betölteni a végső hitelezői feladatokat, mivel ez a központi bankok feladatkörébe tartozik, így több csődhullám söpört végig az Egyesült Államokon a válság alatt. Az első [[1930]]. októbertől decemberig tartott, ami bankpánikhoz is vezetett és végső hitelező (vagyis a „bankok bankja”, a [[Központi bank|jegybank]]) hiányában a körbehitelezés és az ebből eredő körbetartozás nagyon sok bank csődjét jelentette. A következő csődhullámot a restriktív költségvetési politika okozta és [[1931]]. júniustól decemberig tartott. Végül pedig a válság mélypontján végigsöpör egy harmadik csődhullám is [[1932]] decemberétől [[1933]] márciusáig. Ekkortájt a munkanélküliség az USA-ban 2%-ról 25%-ra nőtt.
A csődhullámok következményeként egyes államokban nem maradt talpon bank, [[Herbert Hoover]] [[Az Amerikai Egyesült Államok elnöke|elnök]] drasztikus adóemelési programja pedig a bankok betétállományának csökkenéséhez, ezen keresztül pedig a pénztömeg beszűküléséhez vezetett.
Válságkezelés az Egyesült Államokban▼
▲== Válságkezelés az Egyesült Államokban ==
Eleinte sem az általános intézkedések (pl. általános takarékoskodás), sem pedig a rendkívüli intézkedések (pl. kávéval, gabonával, vagy egyéb mezőgazdasági termékkel fűtött mozdonyok, csatornákba, folyókba kiöntött tej) nem segítettek.
=== New Deal ===
{{bővebben|New Deal}}
1933. március 4-én hirdette meg a hivatalába frissen beiktatott [[Franklin D. Roosevelt]] amerikai elnök új gazdasági-társadalmi irányvonalát, a New Dealt (új irányvonal). Kemény kézzel rendbe tették a válságba került amerikai gazdaságot.
A gazdasági recesszió már [[Calvin Coolidge]] elnöksége alatt kezdetét vette, a helyzet azonban Herbert Hoover alatt fordult válságosra. Az 1932-es választásokon diadalmaskodó Roosevelt átfogó válságkezelő programot kínált a kilábalásra, a New Deal három R-je (relief, recovery, reform) a társadalom perifériájára szorultak és a válság által legsúlyosabban érintettek számára is megváltást ígért.
A politika világában mágikus számnak tekintett első 100 nap alatt az elnök gyors megoldásokat foganatosított a legsürgetőbb területeken. Négynapos bankzárlatot rendelt el, új banktörvényt vitt keresztül a kongresszuson, megtiltotta az arany kivitelét az országból. A bankok újbóli megnyitását szövetségi hatósági engedélyhez kötötte, így helyreállította a bankokkal szemben megcsappant bizalmat. Az inflációs gazdaságpolitika jegyében leértékelték a dollárt.
A munkanélküliség megszüntetésére létrehozták a polgári tartalék hadtestet (CCC), a munkások táborokban laktak, ingyen étkezést, szállást, egyenruhát és napi 1 dollár zsebpénzt biztosítottak számukra. A program keretében erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek, folyószabályozást végeztek. Megalakult a közmunkaügyi hivatal is (Works Progress Administration - WPA), melynek feladata a közmunkák szervezése volt. Utóbbi volt a legnagyobb és legambiciózusabb hivatal, egyebek mellett WPA projekt volt a [[Los Angeles]]-i [[Griffith obszervatórium]], a [[New York]]-i [[LaGuardia repülőtér]] vagy a [[San Francisco|San Franciscó-i]] [[Golden Gate híd]] is.
A mezőgazdaság fellendítése érdekében csökkentették a vetésterületet és az állatállományt, a farmereket kárpótolták és haladékot kaptak adósságaik visszafizetésére. Az iparban megteremtették a tisztességes verseny feltételeit, meghatározták a maximális munkaidőt és a [[minimálbér|minimális munkabért]]. [[Tröszt]]ellenes törvényeket fogadtak el, jelentősen megnyirbálták a vállalatok jogait és kiváltságait.
A [[láthatatlan kéz]] politikáját a [[cselekvő állam]] koncepciója váltotta fel, megkezdődött a társadalombiztosítási rendszer kiépítése, a munkások védelme állami feladat lett. A szociális intézkedések jegyében elkezdődött a munkanélküliek segélyezése, létrejött a Szövetségi Gyorssegélyező Hivatal (FERA).
Roosevelt a társadalmi támogatottság érdekében nagy gondot fordított az amerikaiak tájékoztatására is. A „kandalló előtti beszélgetéseket” egész Amerika figyelemmel kísérhette a rádióban. Szintén remek ötletnek bizonyult a „kék sas akció”, amelyben a New Deal törvényeit betartók kék sassal jelölhették meg áruikat.
1935-ben a konzervatív gazdaságpolitika hívei Roosevelt ellen fordultak, a legfelsőbb bíróság a New Deal több törvényét is alkotmányellenesnek ítélte.
Az első New Dealt Keynes gazdaságpolitikájára alapozva 1935-36-ban egy újabb követte, amely kétmillió munkanélküli számára teremtett munkahelyet. Az intézkedések következtében az amerikai gazdaság újra felfutóban volt, nem csoda, hogy az elnök az 1936-os választásokon földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, s az évtized végére Amerika kilábalt a válságból.
=== Válságelméletek ===
'''Kortárs magyarázatok:'''
| |||