„Római katolikus egyház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
259. sor:
'''A Szentírást''' tévedhetetlen, a Szentlélek által sugalmazott szent írásnak tekinti.<ref>”Az Ó- és Újszövetség könyveit egész terjedelmükben, minden részükkel együtt szentnek és kánoninak tartja az Anyaszentegyház az apostoli hit alapján, mivel a Szentlélek sugalmazására írták le azokat, Isten a szerzőjük, és mint Szentírást kapta az Egyház… Mindazt tehát, amit a sugalmazott szerzők vagyis a szent írók állítanak, a Szentlélek állításának kell tartani, ezért hinnünk kell, hogy amit Isten a mi üdvösségünkre le akart íratni a szent iratokban, azt a Szentírás könyvei biztosan, hűségesen és tévedés nélkül tanítják.” ([http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_11.html II. vatikáni zsinat: Dei Verbum] {{Wayback|url=http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_11.html# |date=20081022101754 }}, 11.)</ref> A katolikusok által elfogadott Szentírás 73 könyvet tartalmaz; 46 [[Héber Biblia|ószövetség]]i könyvet, amelyek Krisztus eljövetelét készítik elő, és 27 [[újszövetség]]i könyvet, amelyek pedig az emberré lett Isten, Jézus Krisztus misztériumával foglalkozik. A [[zsidók]] és a [[Protestantizmus|protestánsok]] az Ószövetségből csak 39 könyvet fogadnak el a [[palesztin kánon]] alapján. A katolikusok viszont – a [[Ortodox kereszténység|keleti ortodox egyházakkal]] együtt – a [[Septuaginta]] kánonját véve alapul sugalmazottnak tartják még [[Tóbiás könyve|Tóbiás könyvét]], [[Judit könyve|Judit könyvét]], a [[Makkabeusok első könyve|Makkabeusok első]] és [[Makkabeusok második könyve|második könyvét]], a [[A bölcsesség könyve|Bölcsesség könyvét]], [[Sirák fia könyve|Jézus, Sirák fia könyvét]], [[Báruk könyve|Báruk könyvét]] is, valamint [[Dániel könyve|Dániel könyvének]] és [[Eszter könyve|Eszter könyvének]] görög nyelvű részeit is.
'''A [[Szent hagyomány|Szenthagyomány]]''' Isten azon kinyilatkoztatása, amelyet Jézus Krisztus és a Szentlélek az [[apostol]]oknak adott át, és ők az [[igehirdetés]] útján tovább hagyományozták azt a keresztény népnek, intve őket, hogy ragaszkodjanak azokhoz a hagyományokhoz, melyeket akár élő szóval, akár levél útján tanultak,<ref>vö. 2Tesz 2,15.</ref> valamint ezeket átadták utódaiknak, hogy azt megőrizzék, kifejtsék és védelmezzék. A Szenthagyományban lévő tanítások nem lettek egységes könyvbe foglalva, hanem – bizonyos kritériumok alapján – különböző írásos forrásokból ismerhető meg. Ilyen források a [[hitvallás]]ok, [[zsinat]]i szövegek, [[liturgikus könyvek]], [[Ima|imádság]]ok, az [[Egyházatya|egyházatyák]] írásai és igehirdetései, stb.<ref>Vö. Bányai János: 182-184. o.</ref> <br />A katolikus tanítás szerint sem a Szentírás, sem a Szenthagyomány nem abszolút elégséges vagy abszolút világos önmagában, egyik sem választható el a másiktól, és mindegyik rászorul a tanító egyház magyarázatára, amelynek szintén a hitletétemény alapján kell állnia. Tehát a katolikus egyház „a kinyilatkoztatottakra vonatkozó bizonyosságát nem egyedül a Szentírásból meríti… A Szent Hagyomány és a Szentírás Isten szavának az Egyházra bízott egyetlen szent letéteménye”,<ref name="DV">II. vatikáni zsinat: „Dei Verbum” dogmatikus konstitúció az isteni kinyilatkoztatásról</ref> amelyet hitelesen csak az Egyház élő Tanítóhivatala magyarázhat, amely tekintélyét Jézus nevében gyakorolja.
A [[tradicionalizmus]] történelmi és politikai szakkifejezés, amely ''hagyományhűségként'' fordítható le magyarra. A katolikus egyházban (v. ö. [[hagyományhű katolikusság]]) tradicionalistáknak nevezik azokat a személyeket és csoportokat, amelyek az egyház hagyományos tanításának elkötelezett hívei, a [[modernizmus]] minden formájának elutasítói. Közös bennük a liberális demokrácia és a vallásszabadság téves értelmezésének elutasítása. A [[Második vatikáni zsinat|II. vatikáni zsinat]]ot egyes csoportjai szabadkőműves összeesküvésnek tekintik, határozatait nem tartják kötelező érvényűnek. Erősen pártolják az ún. [[tridenti mise]] elterjedését. Legismertebb képviselőjük az Egyház hagyományos tanítását rendíthetetlenül védelmező [[Marcel Lefebvre]] érsek, és az ő nyomdokain haladó Szent X. Piusz Papi Testvériség. Magyarországon [[Molnár Tamás (filozófus)|Molnár Tamás]] bölcselő tekinthető a legmagasabb színvonalú tradicionalista filozófusnak.
| |||