„In the Evening” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
Az ''In the Evening'' megszületése nagyrészt John Paul Jones-nak köszönhető, mivel a lemez felvételei során Bonham és Page nagyrészt késő este jelentek meg a stúdióban, és dolgoztak az anyagon. Eleinte csak billentyűs hangszerekkel és dobokkal kezdődött a dal, amelyeket Jones jegyzett egy újonnan vásárolt dobgép segítségével. Később Page is hozzátette markáns stílusát, ellentétben az albumon hallható többi számmal.
A dal intrója egy búgó, indiai zenéket idéző gitáreffektekkel indít, amelyek előre-hátra áramlanak a csatornákon keresztül.<ref name="Hulett/Prochnicky">{{cite book| year= 2005| title=Whole Lotta Led/Our Flight With Led Zeppelin| publisher=Ralph Hulett, Jerry Prochnicky |location= | page= 257| isbn=963-7448-32-2}}</ref> Page az intróhoz felhasznált ötleteket a ''[[Lucifer ébredése]]'' című film zenéjéből, amelyen még korábban dolgozott.<ref name="Hulett/Prochnicky" />
A klasszikus Zeppelin stílusban hangszerelt gitármorajt nemcsak a gitár, hanem egy gizmotron nevű hangszer alkalmazásával érte el Page. A kézi készülékkel "végtelenül kitartott" effekteket lehet létrehozni, amely hasonló elven működik mint a [[tekerőlant]], csak elektronikusan nem pedig mechanikus módon forog a kerék.<ref name="Shadwick">{{cite book| year= 2005| title=Led Zeppelin The Story of a band and their music, 1968-1980| publisher=Keith Shadwick |location= | page= 293-94| isbn=978-963-266-115-5}}</ref> Page elmondása szerint ''„a húrlábhoz kellett felszerelni, és az egyes húrokhoz tartozó gombokkal lehetett működtetni. A kerekek tulajdonképpen egyfajta vonóként szólaltatták meg a húrokat.”''<ref name="Shadwick" /> A gizmotron-t a [[10cc]] gitárosa [[Lol Creme]] találta fel, de üzletileg nem lett sikeres, ezért nem terjedt el széles körben a használata.<ref name="Shadwick" /> Page elmondása szerint az album ''[[Carouselambra]]'' című dalában is használta a szerkezetet. A dal intrója a keleti naplementét és zenét idézi a hallgató elé, amelyhez Page alapos utómunkálatoknak alávetett gitárhangjai adnak díszitést. Mindeközben [[John Bonham]] [[üstdob]]on kíséri a sejtelmes bevezetőt. Érdekesség hogy a dal intrójához kisértetiesen hasonló részek hallhatóak a ''[[Dazed and Confused]]'' szám középrészén, az 1973. évi Tampa Stadionban megrendezett koncertnek a bootleg felvételein. Itt a szám [[Jam (zene)|jammelésekkel]] teli középrészében Page gitárját, [[hegedű]]vonóval megszólaltatott előadásakor hallható a hasonlóság. Az intró lecsengése után belép a zenekar, és egy jellegzetes gitárriff kerül a középpontba, amely együtt menetel Bonham határozott dobolásával. Nem sokkal később belép Plant súlyos szólama, ami a dramatikus hatás megteremtése érdekében megvan duplázva.<ref name="Shadwick" /> A dal szövege nehezen meghatározható, kivéve az ellentmondást nem türő refrén (I need you love - Szükségem van rád, szerelmem).<ref name="Shadwick" /> A dal átvezetésében moll akkordok sorozata hallható, amit kifejezetten hangsúlyossá tesz a billentyűszólam.<ref name="Shadwick" /> A dal gazdag drámaiságának a gitárrájátszások adnak élt, kihangsúlyozva a szerzemény monumentalitását. Feljátszásakor Page a kék színű, Lake Placid 1962 márkájú [[Fender Stratocaster]] gitárját használta, amelynek tőle ritka módon a tremolókarját is alkalmazza a szólónál. ''„Én vagyok a szóló elején szupermélyre nyomott tremolókarral. Aztán hirtelen felengedtem. Hallani lehet az erősítőkön keresztül a húrok rezgését a vibrato-hídon.”''<ref name="Hulett/Prochnicky" /> A dal záró refrénjében (6:02) Page a [[Cream]] ''Outside Woman Blues'' című dalában hallható [[Eric Clapton]] gitárriffet idézi meg.<ref name="Shadwick" />
===Koncerteken, fogadtatás===
| |||