„Kistarcsai Központi Internálótábor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
}}
 
A '''Kistarcsai Központi Internálótábor''' [[Kistarcsa]] város mai központjában helyezkedett el, a mai Deák Ferenc utca–Thököly út–Batthyány Lajos utca–Toldi Miklós út által határolt területen.<ref>[https://www.google.com/maps/dir/Toldi+Mikl%C3%B3s+%C3%BAt,+Kistarcsa,+2143/47.5468305,19.2608032/47.5471633,19.261719/47.5484017,19.2607106/47.549879,19.2607321/47.5500817,19.259906/@47.548514,19.2580821,17z/data=!4m13!4m12!1m5!1m1!1s0x4741c593f3ea87d9:0xadf8b5aad1d05d64!2m2!1d19.2599277!2d47.5500714!1m0!1m0!1m0!1m0!1m0!3e2 A tábor területének mai határvonalai térképen bejelölve]</ref> A tábor tényleges fennállása az [[1930-as évek]]től, kisebb megszakításokkal, egészen 1960-ig tartott.
 
Kistarcsán 1907-ben indult el a helyi[[Gép- gépgyárés Vasútfelszerelési Gyár Részvénytársaság, Kistarcsa|Gép- és Vasútfelszerelési Gyár]] kialakítása.<ref name="tört" /> Ezzel párhuzamosan kezdték meg a gyár lakótelepének felépítését egy, akkor még beépítetlen földterületen, a vasúti töltéstől északra. A meghirdetett lehetőséggel élve két év alatt 600, az ország különböző községeiből ideérkező munkás telepedett le Kistarcsán és Kerepesen. A község lélekszáma hirtelen jelentősen megnövekedett ennek következtében, és a születések száma is évi átlagban negyvennel emelkedett.<ref name="tört">{{cite journal|year=2017|title=Helytörténeti percek|journal=Kistarcsai Kalendárium 2017|location=Kistarcsa|publisher=[[Kistarcsai Kulturális Egyesület]]}}</ref>
 
A gyár 1928-ban csődeljárás alá került, a gyárkomplexumot és a munkástelepet is egy éven belül felszámolták.<ref name=":34" /> A [[nagy gazdasági világválság]] időszakát követően, az 1930-as évektől a Belügyminisztérium kezelésébe került a munkástelep területe. A [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-rendszer]] háborút megelőző időszakában megkezdődött a későbbi internálótábor kialakítása, majd a [[második világháború]] második felében, a [[Margarethe hadművelet|német megszállást]] követően [[Adolf Eichmann]] és az általa vezetett [[Schutzstaffel|SS]]-alakulatok használták [[Zsidó holokauszt Magyarországon|a zsidó lakosság begyűjtésére és később vasúton Auschwitzba való szállításának]] előkészítésére. Ebben a [[Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom|nyilaskeresztes párt]] és a frissen megalakult [[Sztójay-kormány]] támogatását élvezték.<ref>{{Cite web |url=http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=4_3_3&type=content |title=A holokauszt Magyarországon |accessdate=2017-02-15 |work=www.holokausztmagyarorszagon.huBudapesti Holokauszt Múzeum és Oktatási Központ}}</ref>
 
A háborút követően a [[Tömpebujkáló András]]nyilasokat általés vezetettnémetbarát Magyarszemélyeket Államrendőrségőrizték Vidékia Főkapitányságtáborban.<ref Politikainame=":7" Rendészeti/> Osztálya1947-ben mintrendőr [[Atiszthelyetteseket kommunistaképző hatalomátvételTanosztálynak Magyarországon|aadott kiépülőhelyet kommunistaaz rendszer]]épületegyüttes, egyik1949 márciusában karhatalmipedig szerve (1946 szeptemberébenmegkezdődött a vidékiközpontosítás szervek betagozódtak- a BudapestiBuda-déli Főkapitányságegykori alá,központi létrehozvainternálótáborból afolyamatosan Magyartelepítették Államrendőrség [[Államvédelmi Hatóság|Államvédelmi Osztályát]],át az ÁVO-t)internáltakat.<ref>{{cite journal|lastname=Müller|first=Rolf|year=2013|title=A":29" Magyar/><ref Államrendőrség Államvédelmi Osztályának szervezettörténete (1946. október – 1948. szeptember)|journalname=Betekintő|publisher=[[Állambiztonsági"rubicon" Szolgálatok Történeti Levéltára|ÁBTL]]|volume=2013|issue=3|url=http://betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2013_3_muller2.pdf|accessdate=2017-02-16}}</ref> használta a területet és az azon található épületeket, gyűjtő- és fogolytáborként. A fővárosban és környékén létesített táborok száma a kistarcsaival együtt összesen 14 volt, a foglyok száma {{szám|17700}} körüli.<ref name="rubicon">{{cite web |url= http://www.rubicon.hu/ma_files/2015_10_4-13.pdf |first= Barbara |last= Bank |title= Buda-déltől Recskig – Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon (1945–1953) |year= 2015 |month= 10 |format= PDF |publisher= [[Rubicon (folyóirat)|Rubicon.hu]] |accessdate= 2017-02-16}}</ref> A tábor 1950-től májusától az Államvédelmi Hatóság ([[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]) kezelésében működött.<ref name=":8" /> Az internáltakkal való bánásmód egyre brutálisabb és kíméletlenebb lett,. amiAz egészeninternálások legkésőbb 1953-ig tartottoktóberéig tartottak, amikor a tábort adminisztratív úton kiürítették.<ref name=":7" /><ref name="rubicon" />
 
[[1956-os forradalom|1956 októberében, a forradalom]] időszakában a [[gödöllő]]i térség fontos bázisa volt, a rögtönzött tagfelvételből megalakult [[Nemzetőrség (1956)|nemzetőrök]] katonaia engedélyNemzeti mellettBizottság engedélyével látták el karhatalmi feladatokat, a fogdában helyi forradalmipártfunkcionáriusokat őriztek, illetve bizottsághallgattak tevékenységétki.<ref name="g29">{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_GODOLLO_Sk_1999_Godollo_1956/?pg=27&layout=s&query=kistarcsa |title=Gödöllő, 1956 – A forradalom és szabadságharc krónikája |accessdate=2017-02-15 |year=1999 |format=PDF |work=Hungaricana |publisher=Gödöllői Városi Múzeum}}</ref>
 
1957-től 1960-ig ismét internálás folyt a falakon belül, javarészt a forradalomban való szerepvállalásuk miatt elítélt foglyokat tartották itt közbiztonsági őrizetben.<ref name="ilkei" /> Az általános amnesztiát követően a Belügyminisztérium rendőrképzésre használta – mint laktanyát –, egészen a rendszerváltástrendszerváltás megelőző időszakigidőszakáig.<ref name="kenedli" /><ref name=":35" /> Ezt követően az [[1990-es évek]]benés 1995 közösségi szállásként használták rövidaz országba illegálisan érkező menekültek ideigőrzésére, ennek bezárása óta pedig a terület nagy része hasznosítatlan, jelenleg is zajlanak az érdemi hasznosítással kapcsolatos lehetőségek keresése.<ref>{{Cite web |url=http://www.kistarcsaiemlekmuzeum.hu/a-tabor.php |title=KistarcsaiA Internáltakkistarcsai Emlékéreinternáló tábor története Alapítvány|accessdate=20172019-0203-1508 |formatwork=PHPKistarcsai Internáltak Emlékére Alapítvány |workauthor=www.kistarcsaiemlekmuzeum.huKistarcsa Város Önkormányzata |year=2012}}</ref><ref name=":36" />
 
== A vasgyári munkástelep (1907–1928) ==
28. sor:
 
== A tábor szerveződése (1928-tól a német megszállásig) ==
A [[Nagy gazdasági világválság|gazdasági válság]] idején a Gyár tönkrement, 1928. április 30-án bezárt, munkásait kénytelen volt elbocsátani.<ref name=":34">{{Cite web |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/kerepes/kerepestarcsa_tortenete/index.htm |title=KerepestarcsaKét történetevilágháború között (1920-1944) |accessdate=2018-07-19 |work=wwwKerepestarcsa története |author=Horváth Lajos |year=1988 |format=HTM |publisher=Kerepestarcsa Nagyközségi Tanács |quote=A kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt.sulinet 1928. ápr. 30-án beszüntette működését, fennállásának 22. évében. Részvényeinek többségét a Ganz Danubiusz Rt. vásárolta meg, hogy felszámolja a Gépgyárat.hu}}</ref> Részvényeinek nagy részét a [[Ganz vállalatok|Ganz és Társa-Danubius Rt.]] vásárolta meg, a gépparkot teljes egészében elárverezték. A gyárhoz tartozó munkástelepet további hasznosításra 1930-as években a [[Belügyminisztérium]] vette át. Az 1938-1939. évi állami zárszámadásban külön említik: a BM költségvetésében „kistarcsai kisegítő toloncház” néven a rendőrség 200 000 pengőt költött büntetés-végrehajtási funkcióra való átalakításra.<ref name=":13">{{Cite web |url= https://library.hungaricana.hu/hu/view/AllamiZarszamadas_1938-1939/?query=kistarcsa&pg=401&layout=s |title= Zárszámadás, 1938-1939 |accessdate= 2018-07-05 |format= PDF|work= library.hungaricana.hu |pages= 402}}</ref> 1940-ben mint „Kistarcsai kisegítő toloncház” a „Budapestvidéki felügyeleti körzetbe” tartozott<ref>{{Cite web |url= https://library.hungaricana.hu/en/view/OGYK_RT_1940/?pg=830&layout=s |title= A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 97.630. számú rendelete, a m. kir. rendőrség vidéki szerveinek felügyeleti körzeteiről |accessdate= 2018-08-10 |year=1940 |format= PDF |work= Magyarországi Rendeletek Tára |pages= 689-691}}</ref> Ekkor kezdték tervszerűen felgyorsítani az internálótábor fejlesztését. Körülbelül {{szám|18000}} négyzetméternyi területet szeparáltak el a község közepéből, utcákat zártak le betonkerítéssel, magasított szögesdróttal, őrtornyokkal.<ref name="ilkei" /><ref>{{Cite web|url=http://viztorony.hu/h/pest/kistarcsa/04.html|title=Kistarcsa|accessdate=2018-07-16|work=viztorony.hu}}</ref> [[Keresztes-Fischer Ferenc]] fejlesztéseinek fő célja elsősorban a szélsőséges pártok térnyerésének mérséklése volt.<ref>{{Cite web |url=http://www.archivnet.hu/kuriozumok/internalasok_internalotaborok.html |title=Internálások, internálótáborok |accessdate=2017-02-13 |last=Kovács |first=Tamás |year=2013 |work=www.archivnet.hu |publisher=Magyar Nemzeti Levéltár}}</ref> 1941-ben az intézet neve: Magyar Királyi Rendőrség Kistarcsai Kiegészítő Toloncháza.<ref>A Kistarcsai Kiegészítő Toloncház küldeményének kézbesítési vevényén olvasható bélyegzőlenyomat</ref><ref>Magyar Rendőr, 1941 (8. évfolyam, 17. szám)</ref> Az átalakítás anyagi kerete eredetileg egy budapesti rendőrfogház építését fedezte volna, de megfelelőbbnek találták, ha az eljárás alá vont személyeket a fővároson kívül helyezik őrzés alá.<ref name=":13" /> Feladatuk a rendszer által deviánsnak titulált, a közélet számára nem kívánatos személyek (kommunisták, csavargók, munkakerülők, prostituáltak) őrzése, továbbá az enyhébb bűntetteket elkövetők büntetés-végrehajtása volt.<ref>{{Cite web|url=http://terebess.hu/kistarcsa/|title=Kistarcsa és környéke|accessdate=2017-02-14|work=terebess.hu}}</ref>
 
Az [[internálás]] jogi szabályozása az alábbi jogszabályok alapján nyert keretet:<ref>{{Cite web |url= https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Pmmf_06/?pg=92&layout=s |title= Újabb adatok a kulákok üldözéséhez Cegléden és környékén |accessdate= 2018-08-15 |author= Nagy Varga Vera |year= 2001 |work= Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. |pages= 89-106 }}</ref><ref name=":7">{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/13600/13654/13654.pdf|title=A „német ügy” 1945-1953 - A Volksbundtól Tiszalökig|accessdate=2018-07-16|author=Bank Barbara, Őze Sándor}}</ref>
68. sor:
1944. július 12-én [[Adolf Eichmann]] [[A Waffen-SS rendfokozatai|SS-Obersturmbannführer]] ötven vagonból álló vasúti szerelvényt rendelt Kistarcsára július 14-re.<ref name=":25" /><ref name=":2" /><ref>Bródy Sándor visszaemlékezése: „1944. július 12-én (Eichmann) egy vasúti szerelvényt kért a kistarcsai pályaudvarra július 14-én reggelre. Amidőn az állomásfőnöktől Vasdényei ezt megtudta, július 12-én a késő esti órákban figyelmeztetett engem, hogy Eichmann mire, hiszen 1500 ára 50 vagont rendelt Kistarcsára.” (Mementó - Magyarország 1944, 69. o.)</ref> Tervei szerint Kistarcsáról 1000 (a „D” és „E” pavilonokból, a „B” pavilonbeliekkel kivételeztek), a Rökk Szilárd utcai ideiglenes toloncházból pedig 500 zsidót a X. kerületi [[Budapesti Fegyház és Börtön|Budapesti Gyűjtőfogházba]], majd az [[Auschwitzi koncentrációs tábor]]ba szállíttatott.<ref name=":4">{{Cite book|title=Évkönyv 1973/74|editor=Scheiber Sándor|accessdate=2018-07-09|origyear=1974|location=Budapest|publisher=Magyar Izraeliták Országos Képviselete|chapter=Zsidó túszok - Kistarcsa 1944 „B” Pavilon|pages=340 – 351|author=Brámer Frigyes}}</ref> Mindezt annak ellenére tette, hogy [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] a nemzetközi nyomás és a megváltozott katonai helyzet hatására végül [[Koszorús Ferenc|július 6-án leállította a deportálásokat]].<ref name=":3" /> A tábor parancsnoka, Vasdényei István rendőr főfelügyelő a kistarcsai állomásfőnöktől értesült a különvonatról. Rövidesen értesítette Bródy Sándort, a Zsidó Tanács megbízottját, ő pedig [[Stern Samu]]t, a Tanács elnökét. Rajtuk keresztül Horthy Miklós is tudomást szerzett a készülő deportálásról, és utasította dr. Lulay Leó tartalékos [[Csendőrség|csendőr]] századost ([[Ferenczy László (csendőrtiszt)|Ferenczy László]] helyettesét), aki az elindított szerelvényt [[Hatvan|Hatvannál]] utolérte, és visszafordíttatta Kistarcsára.<ref name=":3" /><ref name=":25" /><ref name=":2">{{Cite book|title=Mementó|subtitle=Magyarország 1944|last=Dr. Benoschofsky|first=Ilona|publisher=Kossuth Könyvkiadó|year=1975|chapter=Emberrablás Kistarcsán|isbn=963 09 0390 3|pages=62-75}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.csendor.com/konyvtar/biografia/egyenek/2%20Csendortisztek%20biografiai%20adatai.pdf |title=Csendőrtisztek életrajzi adat-töredékei |accessdate=2019-02-03 |author=Perjesi György |format=PDF |pages=5}}</ref><ref>{{Cite book|title=A Magyar Királyi Csendőrség zsebkönyve|editor=Benedek Mihály|url=http://epa.oszk.hu/02900/02994/00053/pdf/EPA02994_mkir_csendroseg_zsebkonyve_1944_001-117.pdf|year=1944|publisher=Csendőrségi Lapok|page=40}}</ref>
 
Stern visszaemlékezése szerint a kistarcsai tábor kiürítésének fő oka az volt, hogy Eichmann elfogadhatatlannak tartotta Horthy lépését, ugyanakkor nem akart nyíltan szembemenni a magyar vezetéssel.<ref name=":2" />A Zsidó Tanács vezetőit Júliusjúlius 19-én reggel 8 órára hosszas tárgyalásra hívatta a [[Svábhegy]]en található SS főhadiszállásra Otto Hunsche [[A Waffen-SS rendfokozatai|SS-Hauptsturmführerhez]].<ref name=":3" /><ref>Dr. Otto Hunsche Hauptsturmführer [százados] a visszaemlékezés szerint Eichmann helyettese volt, valójában Hunsche a csoport jogi szakértője (a helyettes vezető Hermann Krumey SS-Obersturmbannführer [alezredes] volt, de őt már áthelyezték ekkora Ausztriába.</ref><ref name=":32" />. Ezalatt Kistarcsán Ubrizsy Pál rendőr segédfogalmazó (a Rökk Szilárd utcai ideiglenes toloncház parancsnoka) [[Baky László]] államtitkártól a tábor kiürítésére kapott felhatalmazására hivatkozva követelte a zsidók kiadását.<ref name=":3" /><ref>{{Cite web |url=http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=4_3_3&type=content |title=A holokauszt Magyarországon |accessdate=2017-02-13 |work=www.holokausztmagyarorszagon.huBudapesti Holokauszt Múzeum és Oktatási Központ}}</ref> Amikor Vasdényei ezt a kormányzó általános tilalmára hivatkozva megtagadta, Franz Novak [[A Waffen-SS rendfokozatai|SS-Hauptsturmführer]] (Eichmann egyik főkoordinátora) a Sonderkommando három szakaszával bedöntette a tábor kapuját, a tábor udvarán gyorsan összeterelték, majd teherautókra pakolva elhurcoltak 1220 főt a korábban összeállított transzportból (280 főt július 17-én átszállítottak [[Sárvár|Sárvárra]]).<ref name=":3" /><ref name=":6">{{Cite web |url= https://www.jewishvirtuallibrary.org/kistarcsa |title= Kistarcsa |accessdate= 2018-07-15 |work= www.jewishvirtuallibrary.org |language= angol}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://hdke.hu/files/csatolmanyok/Laszaku.pdf|title=A deportálások leállítása és nemzetközi visszhangja|accessdate=2018-07-09|author=Laszák Ildikó|format=PDF|publisher=Holokauszt Emlékközpont}}</ref> Elővigyázatosságból minden fogvatartottról leszedették a [[Sárga csillag|sárga csillagot]], hogy még inkább feltűnésmentes legyen a deportálás folyamata. [[Rákoscsaba megállóhely|Rákoscsabán]] vasúti kocsikra pakolták a transzportot, és elindultak velük Auschwitz irányába.<ref name=":3" /> A Zsidó Tanács tagjait Hunsche este nyolc óra környékén engedte el, amikor telefonon értesítették, hogy a deportáló szerelvény már átlépte az országhatárt.<ref name=":3" /><ref name=":2" /><ref name=":4" /><ref name=":32">{{Cite web |url= http://irodalmiszemle.sk/2012/08/filep-tamas-gusztav-szabalyosan-rkiloptakl-bennuenket-magyarorszagrol/ |title= „...szabályosan »kiloptak« bennünket Magyarországról” |accessdate= 2017-02-13 |author= Filep Tamás Gusztáv |authorlink= Filep Tamás Gusztáv |publisher= [[Irodalmi Szemle]] (2012/8) |date= 2012-08-14}}</ref> Vasdényei, bár nem tudta megakadályozni a deportálást, igyekezett humánus körülményeket kialakítani a táborban (szabad csomagforgalom, gyermekek szabadon bocsátása), amiért a [[Jad Vasem|Jad Vasem Intézet]] 1969. november 11-én a [[Világ Igaza]] címet adományozta számára.<ref>{{Cite web |url=http://hdke.hu/emlekezes/embermentok/embermentok-nevsora |title=Embermentők adatbázisa - Vasdényei István |accessdate=2019-01-21 |work=hdke.hu |publisher=Holokauszt Emlékközpont}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://embermentok.eletmenete.hu/vasd%C3%A9nyei-istv%C3%A1n-0 |title=Vasdényei István |accessdate=2017-02-13 |work=Élet Menete Alapítvány}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://db.yadvashem.org/righteous/family.html?language=en&itemId=4018031 |title=Vasdényei István (The Righteous Among The Nations) |accessdate=2019-03-02 |work=Jad Vashem}}</ref><ref name=":33" /> Habár későbbi deportálásról nincsenek információk, az ismert, április végén és július közepén végrehajtott tömeges elhurcolás után sem ismerte el a magyar kormány Kistarcsát zsidó gyűjtőtáborként.<ref name=":27">{{Cite book|title=Vádirat a nácizmus ellen|series=3. kötet, 1944. június 26. – 1944. október 15., A budapesti zsidóság deportálásának felfüggesztése|url=http://www.balassikiado.hu/BB/NET/Vadirat_3jav.pdf|format=PDF|subtitle=Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez|year=2017|origyear=1958|publisher=Balassi Kiadó|editor=Karsai Elek|location=Budapest|page=54, 215–216, 303–304, 394}}</ref>
 
{{Idézet|A magyar kormánynak elvileg nincsen észrevétele az ellen, hogy a Vöröskereszt megbízottja látogatást tegyen a sárvári vagy kistarcsai táborokban, bár ez a két tábor nem úgynevezett zsidó gyűjtőtábor, mert ilyen jelenleg az országban nincsen, és más jellegű internáltak is el vannak ott helyezve. A magyar kormánynak ugyancsak nincsen észrevétele az ellen, ha a magyar Vöröskereszt élelmezési és ruházati cikkeket tartalmazó csomagokat küldet e táborokban levő zsidóknak.|Csopey Béla követségi tanácsos 1944. július 23-án kelt feljegyzése Schirmer Vöröskereszt megbízottal folytatott tárgyalásáról|szerk.: Karsai Elek: Vádirat a nácizmus ellen, 3. kötet}}
216. sor:
== A rendszerváltás után ==
[[Fájl:Internment Camp of Kistarcsa - the Yellow Ward.jpg|bélyegkép|375x375px|Az V. ezred épülete ma]]
A rendőriskola megszüntetésének terve 1989-ben merült fel, a terület hasznosításának ügyében jelentős vita alakult ki. 1989 májusában, a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] megelőzően Vassné Nyéki Ilona országgyűlési képviselő, Kistarcsa tanácselnöke azt az álláspontot tartotta elképzelhetőnek, hogy egyházi iskolát hozzanak létre a tábor területén – szimbolikusan utalva a táborban fogolyként tartott, különböző felekezetű egyházi személyekre. Ezt az opciót a [[Németh-kormány]] nem támogatta, helyette menekülttábor (pontosabban közösségi szállás) működtetését szorgalmazták, melyet 1990 októberében hoztak létre (ezzel egyúttal a tartalékos tisztképző iskolát megszüntetve).<ref name=":35">{{Cite journal|date=1995-09-07|title=Kapuzárás Kistarcsán|journal=Új Magyarország|publisher=Nemzeti Sajtó Kft.|volume=5|issue=210|pages=16|quote=(...) végleg megszűnik a Belügyminisztérium kistarcsai közösségi szállása, amely 1990. október 18-a óta húszezer-kétszáz ideiglenes lakót fogadott. A korábbi tartalékos tiszthelyettesképző iskolából átalakított objektum kezdetben átmenetí szálláshelyként, később, az idegenrendészeti törvény életbelépése után közösségi szállásként fogadta lakóit.}}</ref><ref>{{Cite journal|author=Bellér Ágnes|date=1998-02-17|title=A kistarcsai láger halála|journal=Reform|publisher=Reform-Újság Kft.|volume=11|issue=7|pages=28–29|quote=A rendőri vezetés, felismerve az idegenrendészeti szempontból tarthatatlan állapotot, 1990 októberében létrehozta Kistarcsán a befogadótábort.}}</ref> A létesítmény, mint az ORFK Kistarcsai Közösségi Szállása, 1995-ig működött.<ref name="ilkei" /> Hosszas tárgyalások után a kormány elképzelése valósult meg, az épületekben pedig a harmadik világ egyes országaiból menekült embereket helyeztek el. A létesítményt végül [[1995|1995.]] [[Július 15.|július 15-én]] bezárták.<ref name=":15" /><ref name=":142">{{Cite web |url=http://www.kistarcsaiemlekmuzeum.hu/a-tabor |title=A tábor története |accessdate=2017-02-14 |publisher=Kistarcsai Internáltak Emlékére Alapítvány}}</ref>
 
Később a hasznosítható területet két egységre osztották: a fogda épületét (amely ma egészségházként üzemel) és a VI. ezred–víztorony–I. ezred épületegyüttest 1998-ban, a többi férfi ezred épületeit 2011. március 16-án kapta meg Kistarcsa Város Önkormányzata a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől azzal a kikötéssel, hogy három éven belül egy rendőrőrsöt kell ott kialakítani.<ref>{{Cite web|url=http://slideplayer.hu/slide/2046292/|title=A volt internáló tábor hasznosítási irányai Solymosi Sándor Kistarcsa Város polgármestere május ppt letölteni|accessdate=2017-02-13|work=slideplayer.hu}}</ref> 2015. december 1-jén adták át a Kistarcsai Rendőrőrs új épületét. Az objektum mintegy 170,5 millió forintból épült meg, melyet nagyrészt a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság biztosított.<ref>{{Cite web|url=http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/szervezeti-hirek/uj-epuletbe-koltoztek-a-kistarcsai|title=Új épületbe költöztek a kistarcsai rendőrök {{!}} A Magyar Rendőrség hivatalos honlapja|accessdate=2017-02-13|work=www.police.hu}}</ref>
224. sor:
2012 márciusában kerül benyújtásra a városvezetés részéről az első hivatalos kérelem a kormány felé egy emlékhely létrehozásának anyagi támogatására.<ref>{{Cite news|title=Emlékmúzeum lehet a kistarcsai internálótábor helyén|url=https://mult-kor.hu/20120313_emlekmuzeum_lehet_a_kistarcsai_internalotabor_helyen|work=Múlt-kor történelmi magazin|date=2012-03-13|accessdate=2018-07-17}}</ref> Az 1873/2016. számú Korm. határozat értelmében a kormány támogatja a Kistarcsai Emlékhely és Könyvtár létrehozását, az önkormányzat kivitelezésében.<ref>{{Cite web|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A16H1873.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT|title=1873/2016. (XII. 28.) Korm. határozat|accessdate=2018-07-17|publisher=Wolters Kluwer Kft.}}</ref>
 
A terület hasznosításáról a kistarcsai önkormányzat 183/2017. (IX. 27.) sz. határozatával döntött. Ennek értelmében a Deák Ferenc u. 3/B szám alatti területen Kistarcsai internálótábor - Emlékhely és Könyvtárat kíván létrehozni.<ref>{{Cite web |url=https://kistarcsa.asp.lgov.hu/sites/kistarcsa/files/imce/2018-06/K%C3%B6zbeszerz%C3%A9si%20aj%C3%A1nlatt%C3%A9teli%20felh%C3%ADv%C3%A1s%20elfogad%C3%A1sa%20a%20%E2%80%9EKistarcsai%20intern%C3%A1l%C3%B3t%C3%A1bor%20-%20Eml%C3%A9khely%20%C3%A9s%20K%C3%B6nyvt%C3%A1r%20%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se%E2%80%9D%20t%C3%A1rgy%C3%BA%20k%C3%B6zbeszerz%C3%A9si%20elj%C3%A1r%C3%A1sban.pdf |title=Közbeszerzési ajánlattételi felhívás elfogadása a „Kistarcsai internálótábor - Emlékhely és Könyvtár építése” tárgyú közbeszerzési eljárásban |accessdate=2018-12-21 |format=PDF}}</ref> A költségvetés 2018. évi előirányzatában 369 100 000 Ft összegű fejlesztési támogatás szerepel a létesítmény kialakítására.<ref>{{Cite web |url=http://www.parlament.hu/irom41/00503/T_503_I_fejezeti.pdf |title=T/503. számú törvényjavaslat Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről |accessdate=2018-07-17}}</ref> Ezt a belügyminiszter az 1156/2017. számú Korm. határozat értelmében további 128 110 000 Ft-tal támogatja.<ref>{{Cite web|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A17H1156.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT|title=1156/2017. (III. 20.) Korm. határozat|accessdate=2018-07-17|publisher=Wolters Kluwer Kft.}}</ref> Az építési beruházás kivitelezésével kapcsolatos hirdetmény 2018 márciusában jelent meg.<ref>{{Cite web|url=https://www.kozbeszerzes.hu/ertesito/2018/0/targy/portal_434/megtekint/portal_1968_2018/|title=Kistarcsai internálótábor - Emlékhely és Könyvtár építése|accessdate=2018-07-17|work=Közbeszerzési Értesítő 2018/28|publisher=Közbeszerzési Hatóság}}</ref> A kistarcsai képviselő-testület 2018. december 12-i ülésén egyhangúlag megszavazta a kiírt közbeszerzés eredménytelenségét, mivel a beérkezett árajánlatok alapján nem volt elegendő a rendelkezésre bocsátott keretösszeg az emlékhely létrehozására.<ref name=":36">{{Cite news|title=Tudósítás a 2018. december 12-i testületi ülésről|author=Polgár Gyula|url=https://kistarcsa.asp.lgov.hu/sites/kistarcsa/files/imce/2019-02/2019_01_kistarcsai_hirado_tuti_jav.pdf|work=Kistarcsai Híradó|format=PDF|publisher=Po-Ker Bt.|id=ISSN 1788-7291|page=4|accessdate=2019-02-24|quote=Eredménytelen volt a „Kistarcsai internálótábor – Emlékhely és Könyvtár építésére” indított közbeszerzési eljárás}}</ref>
 
== Személyzete ==