„Eduárd walesi herceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
29. sor:
1347-ben visszatért Angliába, majd egy év múlva apja a [[Térdszalagrend]] lovagjává ütötte. Jelmondata saját kézírásával maradt fennː ''Homout; Ich Dene'' (''Bátorság; szolgálok''). Később ''Ich Dien''ként, ''Ich Diene''-ként tűnik fel. A jelmondat és a három strucctollas címert a crécyi csatában elesett [[János cseh király]] emléke előtti tisztelgésként választotta; azóta ez a walesi hercegek címere. 1355-ben önálló parancsnokként tért vissza Franciaországba. A következő év szeptember 19-én Poitiers-nél legyőzte a franciákat, és [[II. János francia király]]t is fogságba ejtette, majd Angliába vitte. Az uralkodót hárommillió aranykorona váltságdíj és az Aquitaine-t Angliának átadó szerződés ellenében engedte szabadon.
1363-ban visszatért Franciaországba. Fényűző udvarát [[Bordeaux]]-ban állította fel. Nagy hatalma és lehetőségei voltak, de nem élt velük. A területen maradt francia nemesekkel kifejezetten ellenséges, a püspökökkel barátságtalan volt. 1367-ben segített [[I. Péter kasztíliai király]]nak visszaszereznie trónját, többek között a [[nájerai csata]] megnyeresével 1367. április 3-án. A hadjáratra azonban ráment az egészsége és pénzének jelentős része. 1368-ban az elégedetlen francia nemesek [[V. Károly francia király]]hoz fellebbeztek. A király Párizsba hívta, hogy személyesen adjon választ 1369 májusában. A herceg 60 ezer katonával érkezett.
EDuárd azonban nemcsak a nemeseket, hanem a polgárokat és a parasztokat is elidegenítette, és 1393-ban több mint 900 város, vár, megerősített település lázadt fel ellene. Mivel nem tudta fizetni zsoldosait, nem is bízhatott meg bennük, így nem volt ereje a felkelés elnyomására. Limoges októberi feldúlása pedig személyét is hiteltelenítette. 1371 januárjában betegen és megtörtén tért vissza Angliába, és hivatalosan is lemondott fejedelemségéről apja javára 1372 októberében. Aquitániai hercegi címét nem kapta meg senki.
| |||