|
== Családja, címei ==
1330. június 15-én született Woodstock városában. Apja III. Eduárd angol király, anyjaés [[Hainaut-i Filippa angol királyné]] volt.legidősebb 1333gyerekeként márciusábanszületett Chesteraz grófja,[[oxfordshire]]i 1337Woodstock februárjábankirályi Cornwall hercege lettvárában. WalesiSzeptember hercegként16-án előszörévi 1343.500 májusbanmárka említikjövedelmet autaltak fennmaradtki dokumentumok.neki 1362költségeire júliusábanChester megkaptagrófság az Aquitania hercege címet, amelyet 1372-es lemondásáig birtokolt. 1353-banbevételeiből, majd 1358-bana jártkövetkező Chesterben,év sokfebruárjában íjásza származottaz onnan, akikszármazó zöld-fehérpénz színezetűteljes kezdetlegesösszege egyenruhátőt hordtakillette.{{refhely|English Walest,Monarch}} címe1333 ellenére,márciusában sohaChester nemgrófja kereste fellett.{{refhely|Encyclopaedia Britannica}}
1337 februárjában megkapta Cornwall hercegi címét. Tizenkét éves korában, 1343. május 12-én Westminsterben ruházták rá a walesi herceg címet.{{refhely|English Monarch}} 1362 júliusában megkapta az Aquitania hercege címet, amelyet 1372-es lemondásáig birtokolt. 1353-ban, majd 1358-ban járt Chesterben, sok íjásza származott onnan, akik zöld-fehér színezetű kezdetleges egyenruhát hordtak. Walest, címe ellenére, soha nem kereste fel.{{refhely|Encyclopaedia Britannica}}
1361 októberében feleségül vette unokatestvérét, Johannát, Kent grófnőjét.{{refhely|Encyclopaedia Britannica}}
== Élete ==
ElsőKorán megmutatkozott tehetsége a katonai pályához, és első észak-franciaországi hadjáratahadjáratára, amelynek célja a francia trón megszerzése volt, tizenhat évesen, 1346-ban indult, és. márMár ebben az évben, augusztus 26-án részt vettharcolt a [[crécyi csata|crécyi csatában]], és olyan erényeket mutatott, amelyek hírnevet szereztek neki.{{refhely|Encyclopaedia Britannica}} A jobbszárny irányítását kapta feladatul, és fontos szerepet játszott a franciák legyőzésében.{{refhely|English Monarch}}
1347-ben visszatért Angliába, majd egy év múlva apja aaz általa alapított [[Térdszalagrend]] lovagjává ütötte. Jelmondata saját kézírásával maradt fennː ''Homout; Ich Dene'' (''Bátorság; szolgálok''). Később ''Ich Dien''ként, ''Ich Diene''-ként tűnik fel. A jelmondat és a három strucctollas címert a crécyi csatában elesett vak uralkodó, [[János cseh király]] emléke előtti tisztelgésként választotta; azóta ez a walesi hercegek címere. 1355-ben önálló parancsnokként tért vissza Franciaországba, [[Gascogne]]-ba. A következő év szeptember 19-én Poitiers-néljelentős legyőztegyőzelmet aratott a franciákat,franciák ésfelett Poitiers-nél. [[II. János francia király]]t is fogságba ejtette, majd Angliába vitte, ahol hivalkodó lovagiassággal bánt vele.{{refhely|English Monarch}} Az uralkodót hárommillió aranykorona váltságdíj és az Aquitaine-t Angliának átadó szerződés ellenében engedte szabadon.{{refhely|Encyclopaedia Britannica}}
1363-ban – Aquitaine fejedelmeként – visszatért Franciaországba. Fényűző udvarát [[Bordeaux]]-ban állította fel. Nagy hatalma és lehetőségei voltak, de nem élt velük. A területen maradt francia nemesekkel kifejezetten ellenséges, a püspökökkel barátságtalan volt. 1367-ben segített [[I. Péter kasztíliai király]]nak visszaszereznie trónját, többek között a [[nájerai csata]] megnyeresével 1367. április 3-án. A hadjáratra azonban ráment az egészsége és pénzének jelentős része, ezért súlyos adókat vetett ki. 1368-ban az elégedetlen francia nemesek [[V. Károly francia király]]hoz fellebbeztek. A király Párizsba hívta, hogy személyesen adjon választ 1369 májusában. A herceg 60 ezer katonával érkezett.{{refhely|Encyclopaedia Britannica}}
|
