„Nagylak (Románia)” változatai közötti eltérés

A település alapítója a [[Monoszló nembeli Gergely]] a [[13. század]] közepén. A várat a tatárok [[1241]]-ben 7 napi ostrommal vették be, védőit legyilkolták. [[1334]]-ben már egyházas hely volt, majd uradalmi központ lett. [[1464]]-ben szerb telepesek érkeztek ide. A [[15. század]] végén a [[Jaksics család]] kastély épített itt, melyet később palánkkal és vizesárokkal erősítettek meg. [[1514]]. [[május 27.|május 27-én]] [[Dózsa György]] serege váratlanul rajtaütött az [[Apátfalva|apátfalvi]] győzelmet ünneplő nemeseken és a kastélyt felgyújtotta, másnap itt húzatta karóba Csáky Miklós csanádi püspököt, a nemesi sereg vezérét. [[1518]]-ban a birtokos Jaksicsok téglából építették fel a várat. [[1550]]-ben Kászim budai pasa foglalta el, de Losonczy István még az évben visszafoglalta és felgyújtotta. [[1552]]-ben [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] serege foglalta el, majd a török és novemberben ismét magyar kézre került. [[1553]] júniusában ismét a töröké lett, de [[1594]]-ben [[Báthory Zsigmond]] serege visszafoglalta. [[1598]]-ban ismét a török foglalta el és [[1616]] körül lerombolta. [[1699]]-ben a [[karlócai béke]] szabadította fel a török uralom alól. A várnak kevés alapfalmaradványa maradt, a többit a Maros elmosta. [[1774]]-ben még a régi templom és a vár falai is jól látszottak.

 

 

== Lakosság ==