„Magnetométer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tartalmi bővítés - még folyamatban |
Újabb fejezet |
||
7. sor:
Az űrkutatásban a magnetométereket az égitestek által létrehozott, illetve a köztük levő [[világűr]]ben fellelhető mágneses terek mérésére használják.
A magnetométereknek két
* ''Skalár magnetométerek''. Ezek az erővonalak irányától függetlenűl a teljes mágneses indukciót mérik. Tipikus alkalmazásuk egy adott terület geofizikai feltérképezése, illetve a Föld mágnesességének egy adott helyen történő megfigyelése.
* ''Vektor magnetométerek''. Ezeket a műszereket elsősorban a navigációs rendszerek részeként használják, de használatos még kutató fúrások tájolásánál, illetve ferdítésük mérésénél is. Lehetőség van a teljes mágneses indukció meghatározására is, amennyiben a szenzorokat XYZ koordináta-rendszer tengelyei szerint elrendezve mégzett mérés eredményéből ezt a vektoralgebra segítségével kiszámoljuk.
13. sor:
Egy adott terület mágneses felmérése során legalább két műszert kell használni. Mivel a feltérképezés hosszú időt vesz igénybe, ami alatt a Föld mágnesees tere folyamatosan változik, ezért az egyik magnetométer a mérés során állandó helyen van. Így ez a műszer a Föld mágneses terének változásait regisztrálja. Ennek a műszernek a neve a Base-Mag. A másik, vagy a többi műszerrel elvégzik a terület szkennelését. Ezeknek a műszereknek a mérési eredményei magukba foglalják a mérés helyének anomáliáit és a Föld mágneses terének változását is. A műszereket a mérés kezdetekor összeszinkronizálják, hogy egyidőben vegyenek mintát. Az adott terület anomáliáit az összetartozó minták külömbségei mutatják meg.
== Proton-
[[File:1967 Proton magnetometer.jpg|thumb|Proton magnetométer [[1967]]-ból]]
A proton magnetométer kifejezetten a [[Föld]] mágneses terének vizsgálatára szolgál. Tipikus alkalmazásuk a ferromágneses anyagok kimutatása a felszín alatt, vagy a tenger mélyén. Kimutathatók velel a befagyott mágneses terek is. Ez alatt azt kell érteni, hogy a vulkáni tevékenység során megszilárdult láva őrzi az akkori mágneses teret. A mágneses tér helyi anomáliáit természetes esetben sokszor ásványok indikátorai, míg mesterséges eseben ember alkotta tárgyak okozzák. Így a proton magnetométerek gyakran használt műszerek az érckutatásban, illetve a [[régészet]]i feltárások során.
Működési elve, hogy egy protonban (hidogén-ion) gazdag folyadékot elektromágnessel gerjesztenek, azaz úgymond polarizálnak. Ekkor a protonok a gerjesztő mágneses tér irányába állnak be. A gerjesztést megszüntetve a protonok visszaállnak a külső mágneses tér irányába. Azonban ezt a beállást úgy kell elképzelni, mint egy ingát, azaz egy lecsengő oszcilláció veszi kezdetét. Ezt az oszcilláció egy vevőtekercs segítségével mérhető. Az oszcilláció frekvenciája arányos a [[Mágneses_mező|mágneses tér]] erősségével. Tipikus értékek {{szám|900|Hz}} az egyenlítő környékén, és {{szám|4.2|kHz}} a Föld mágneses pólusai környékén. A mérőfolyadék általában [[petróleum]] (kerozin), vagy [[dekán]]. A proton magnetométer nem vektor magnetométer, mindig az érzékelőn keresztülhadó fluxussűrűséget méri.
Mivel az érzékelőt a mérés idejére mozdulatlanul kell tartani, és egy mérés 4~10 másodpercig is eltarthat, így egy nagyobb terület feltérképezése időigényes feladat.
== Fluxgate magnetométer ==
28 ⟶ 33 sor:
Annak ellenére, hogy a szupravezetők komoly hűtést igényelnek, a SQUID magnetométerekből nem csak laboratóriumi, hanem terepi változat is létezik. A komoly hűtés azt jelenti, hogy a szenzorhoz használt nióbium 9,26 K hőmérséklet alatt válik szupravezetővé,<ref name=m>{{Cite journal | doi = 10.1103/RevModPhys.35.1| title = Superconductivity| journal = Reviews of Modern Physics| volume = 35| pages = 1| year = 1963| last = Matthias| first = B. T.| coauthors =Geballe, T. H., Compton, V. B.}}</ref><ref name=e>{{Cite journal | doi = 10.1103/RevModPhys.26.277| title = Superconducting Elements| journal = Reviews of Modern Physics| volume = 26| issue = 3| pages = 277| year = 1954| last = Eisenstein | first = J.}}</ref> azaz folyékony héliumos hűtésre van szükségük, sőt még az úgynevezett magashőmérsékletű szenzorokat is folyékony nitrogénnel kell hűteni.
A SQUID magnetométer irányérzékeny mágneses érzékelő
== Jegyzetek ==
| |||