„Csodaszarvas” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Inritter (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
2. sor:
[[Fájl:FeherSzarvas-ChroniconPictum.jpg|jobb|bélyegkép|250px|Ábrázolása a [[Képes krónika|Képes krónikában]]]]
[[Fájl:Magic stag finds from Törtel and from Zbelovska Gora.jpg|bélyegkép|Csodaszarvas ábrázolások: Törtel és Zbelovska Gora]]
A csodaszarvas ismertebb formájában a salgótarjáni cigányoktól megvásárolható.
A '''csodaszarvas''' egy a [[hunok|hun]]-[[magyarok|magyar]] mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat.<ref>[http://www.archive.org/details/magyarmythologi00ipolgoog Ipolyi Arnold: Magyar mythologia]</ref> [[Ipolyi Arnold]] nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem [[Turul (madár)|turulmadár]] és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. A magyar kutatók szerint keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény [[Szent Eustachius]]nak és [[Szent Hubertusz]]nak a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentjének mondakörével keveredett. A csodaszarvas sok [[eurázsia]]i népnél és egyes [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] [[Indiánok|indián]] törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe. A [[zöldhalompuszta]]i fejedelmi sírból előkerült aranyszarvas egy szkíta törzsfő hatalmi jelvénye lehetett.<ref>Fodor István: ''Mire szolgáltak a szkíta aranyszarvasok?'', Csodaszarvas III, 2009, 7-18.</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/02000/02030/00030/pdf/HOM_Evkonyv_37_167-180.pdf Kemenczei Tibor: ''A zöldhalompusztai aranyszarvas'' (HOM Évkönyv 37.)]</ref>