„Iszlám” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Síita irányzatok: kék. |
|||
241. sor:
* „''[[Tizenkettes sía|Tizenkettes síiták]]''”: A legelterjedtebb síita irányzat, a síiták mintegy 80%-a ehhez az irányzathoz tartozik. Nevüket ''(iszná asarijja'' – azaz tizenkettesek) az általuk tisztelt [[imám]]ok száma után kapták. Felfogásukban az utolsó imám, [[Muhammad al-Mahdí]] (868–?) rejtőzködik, és Allah parancsára vár, hogy helyreállítsa az igazságot a világban. Az irányzaton belül több, intézményesen nem elkülönült irányzat, vallásjogi iskola ([[madzhab]]) található. Az irányzat elsősorban [[Irán]]ban, [[Irak]]ban, [[Libanon]]ban, [[Bahrein]]ben és [[Azerbajdzsán]]ban elterjedt. A [[Mahdí (iszlám)|mahdí]]-váró messiáshit több alkalmat szolgáltatott a mahdíként fellépő hívőknek vallásos mozgalmak alapítására. Ilyen mozgalom volt az [[egyiptom]]i [[Mahdi-felkelés]], mely [[Kartúm]]ból kiindulva, az angolok egyiptomi uralmát akarta megtörni.
* „''[[Iszmáiliták|Hetes síiták]]''”: ''(iszmáiliták):'' Nevüket onnan kapták, hogy az első hat imámig a tizenkettes síitákéval megegyező láncolatot fogadnak el, a hetedik imám személyét illetően viszont eltérnek tőlük. Az iszmáilita irányzat maga is több intézményesen különálló irányzatra tagolódik. A 16. imám idején váltak önálló felekezetté a [[drúzok]]. A 18. imám után létrejött az iszmáilita sía ''nizárita'' és ''musztaali'' irányzata. A nizárita iszmáiliták voltak a hírhedt [[aszaszin]]ok. A musztaali irányzatnak napjainkban három fennálló ága, a [[jemen]]i musztaali, illetve az indiai ''Dawoodi Bohra'' és ''Alavi Bohra'' létezik. Az ''iszmáilitáknak'' Észak-Afrikában sikerült történeti szerephez jutniuk, a [[Fátimida-dinasztia|Fátimidák]] birodalmát ők alapították és tartották fenn (909–1171), az aszaszinok pedig [[Szíria]] és [[Irán]] területen alakítottak ki erődhálozatot, ami a [[13. század]]ban semmisült meg.
* „''Ötös síiták''”: ''(zajditák):'' A tizenkettes láncolattól az ötödik imám személyétől különböznek, névadójuk a [[740]]-ben meggyilkolt [[Zajd ibn Ali]], [[Muhammad al-Bákir]] fivére. Az imám-tan tekintetében a legmérsékeltebb síita irányzat: az imámot nem tartják tévedhetetlennek, illetve szerintük az imámság nem kizárólag apáról fiúra szálló intézmény lehet, hanem Ali bármelyik leszármazottja lehet imám, ha elég rátermett. Az irányzat ma elsősorban [[Jemen]]ben elterjedt, a 20. század közepéig az ország északi részén államvallás volt.
| |||