„Család (szociológia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
képanyag módosítása, bővítése |
|||
1. sor:
[[Fájl:Roman fresco Villa dei Misteri Pompeii 001.jpg|
[[Kép:
{{egyért2|a társadalom alapegységéről|család (egyértelműsítő lap)}}
54 ⟶ 53 sor:
==A család szociológiai megközelítése==
[[Fájl:Gloeden, Wilhelm von (1856-1931) - n. 0019 - Sulla soglia - 1880s.jpg|bélyegkép|270px|Vidéki szegény család az 1880-as években Olaszországban]]
A családszociológia a családot, mint '''''társadalmi jelenséget''''' vizsgálja. A családot történeti (társadalomtörténeti) alakulásában tekinti, hogy a társadalom egészének a változásával együtt hogyan változik a család.
Két kérdésre keresi a választ: Hogyan működik a család a társadalomban? Hogyan működik a család önmagában?
106. sor:
== A család gazdasági szerepe ==
[[Fájl:The Family of the Duke of Osuna, Francisco de Goya.jpg|bélyegkép|
A család funkcionalista felfogása szerint a családnak, mint egységnek komoly gazdasági szerepe van. Ide tartozik a termelés és fogyasztás. Ezek közül lényeges volt korábban a termelési funkció, mert a legtöbb esetben maga a család volt a termelőegység (parasztgazdaság, kisipari műhely). A családnak ezek a termelő funkciói nagymértékben csökkentek a nagy termelőszervezetek elterjedésével. Hasonlóképpen régebben a második funkció, a fogyasztás túlnyomó része a családban történt, a fejlett társadalmakban a fogyasztás növekvő része kerül a családon kívülre (például munkahelyi étkezés).
▲[[Fájl:The Family of the Duke of Osuna, Francisco de Goya.jpg|bélyegkép|balra|150px|[[Francisco Goya]] képe családról]]
A családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenésével párhuzamosan erősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága. Ennek hatása van magára a házasságkötésre és a házasság felbontására nézve is: a múltban a legtöbb család különálló gazdasági egység volt, amelyek működéséhez egy-egy felnőtt férfira és nőre volt szükség, ma viszont könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt vagy egy szülő és gyermeke. Ezért a házasságkötés sokkal kevésbé gazdasági kényszerűség, és a házasság felbomlása sem teremt szinte leküzdhetetlen gazdasági problémákat. A gazdasági alapnak a családon kívülre kerülésével viszont a könnyebben változó érzelmek képezik a házasságot és a családot összetartó tényezőt.
129 ⟶ 130 sor:
==Család funkciói==
[[Fájl:Gisela Austria Leopold Bayern children.jpg|bélyegkép|270px|[[Lipót bajor királyi herceg|Lipót bajor herceg]] a feleségével, Gizella főhercegnővel és gyermekeikkel]]
-'''Reprodukciós („népesség-újratermelő”) funkció''': A reprodukciós funkció legegyszerűbben azt jelenti, hogy az utódok világra hozatala és felnevelése tipikusan a család keretei között történik.
204 ⟶ 206 sor:
==Családtípusok a mai Magyarországon==
[[Fájl:Gundel Károly a feleségével és tizenkét gyermekükkel (1928).jpg|bélyegkép|270px|[[Gundel Károly]] és felesége, Blasutigh Margit tizenkét gyermekükkel 1928-ban]]
'''''Jogilag rendezett és teljes nukleáris család'''''
| |||