„Szuverenitás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
 
==Az állami szuverenitás tartalma==
Az állami szuverenitás az alábbi főbb jogokat és kötelezettségeket foglalja magába:{{refhely|Közig|34. o.|azonos=K34}}
*az állam területi épsége és politikai függetlensége sérthetetlen;
*minden állam joga, hogy szabadon válassza meg és alakítsa politikai, társadalmi és kulturális rendszerét;
*minden állam köteles jóhiszeműen és teljes mértékben eleget tenni vállalt nemzetközi kötelezettségeinek és békében élni más államokkal.
 
===Belső szuverenitás===
Az állami szuverenitás belső oldala az államnak azt a képességét jelenti, hogy jogrendjét maga alkotja és alkalmazza, valamint főhatalmat gyakorol a területén lévő személyek és dolgok felett. Az állam döntése végleges, az ellen nem lehet felsőbb hatalomhoz fellebbezni, mert ilyen nem létezik.{{refhely|Közig|33. o.|azonos=K33}}
 
===Külső szuverenitás===
A külső szuverenitás lényege, hogy az állam a nemzetközi élet független szereplője, felette nincs más hatóság, döntései nem függnek mások jóváhagyásától, egyetértésétől. Nemzetközi jogképessége és cselekvőképessége teljes, más államokkal való kapcsolatában szabadon dönt. Az államok jogilag egyenlőek a nemzetközi kapcsolatokban. Az állam mentességet élvez más államok joghatósága alól. Az állam jogi immunitását sem lehet azonban abszolutizálni, ez leginkább csak a közhatalmi funkciójában eljáró államra lehet igaz. {{refhely|azonos=K33}}
 
===A szuverenitás korlátai===
Az állami szuverenitás soha nem korlátlan. A belső szuverenitást az állam mindenkori belpolitikai körülményei, a társadalmi erőviszonyok, a külsőt a [[nemzetközi jog]], a világpolitikai erőviszonyok, valamint az állam által vállalt kötelezettségek korlátozzák.{{refhely|azonos=K33}}
 
====Az Európai Unió és a szuverenitás====
Az [[Európai Unió]] története egyben a tagállamoknak az állami szuverenitásuk egy részéről történő fokozatos lemondásának, és a közösségi szuverenitás létrehozásának története. Az európai integrációban részt vevő államok saját szuverenitásuk bizonyos elemeit az együtt létrehozott közösségi intézményekre ruházzák. Az Európai Unió területén ezért kétféle szuverenitás érvényesül: a tagállamok eredeti, „természetes” szuverenitása saját területükön, valamint az Unió intézményeinek a tagállamokra kiterjedő átruházott, „mesterséges” szuverenitása.{{refhely|azonos=K34}}
 
== Jegyzetek ==