„Bars vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Történelem: 1611 |
|||
35. sor:
==Történelem==
Bars vármegyét [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Barsvár]] központtal valószínűleg a [[Miskolc-Bés nemzetség]] birtokain.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}} </ref>
[[Óbars|Bars]] várát először [[1075]]-ben említi okirat Borsu néven, a megye róla kapta nevét. A kővár felépítése előtt állt itt egy [[palánkvár]] is. [[1240]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a váraljai településnek városi rangot adott.
[[Forgách Zsigmond]] [[1611]] júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett [[Erdély]]be [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] erdélyi fejedelem ellen, melynek során sok barsi katona veszett oda.<ref>[[Szerémi]] 1891: Emlékek Barsvármegye hajdanából. Budapest, 31.</ref> [[1918]]-ban [[Csehszlovákia]] része lett, amit a [[trianoni békeszerződés]] erősített meg 1920-ban. A vármegye utolsó magyar alispánja, dr. persei [[Persay Ferenc]] ([[1854]]-[[1937]]), rendet tett a zűrzavaros Tanácsköztársaság után, a vármegye védelme szervezésében jeleskedett, és nagy szerepet töltött később a [[Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája]] igen aktív tagjaként. Az [[I. bécsi döntés]] 1938-ban Bars vármegye területének déli részét Magyarországnak ítélte. Ekkor ez a megyetöredéket [[Bars és Hont k.e.e. vármegye]] néven, [[Léva]] székhellyel összevonták [[Hont vármegye|Hont vármegyével]], melynek egyik része addig Magyarországhoz tartozott [[Nógrád és Hont k.e.e. vármegye]] keretei között, másik részét ugyanekkor csatolták Magyarországhoz.
| |||